A Weber Shandwick kommunikációs ügynökség arról számolt be nemrég, hogy nem a törvényi megszorítások, hanem a bizalom hiánya a legfontosabb tényező abban, hogy a gyógyszercégek nem használják széles körben a közösségi médiát.
A jelentés, mely a „Digital Health: Buliding Social Confidence in Pharma” címet viseli, 12 gyógyszeripari cég (amelyek az Egyesült Államokban, Európában, Ázsiában és Latin-Amerikában találhatóak) vezetőjével készült telefonos interjúján alapszik.
Az derül ki a cégek marketing szakembereinek nyilatkozataiból, hogy nem a szigorú szabályozási háttér a legnagyobb probléma; sokkal inkább nehéz megnyerni a szociális médiával szemben bizalmatlan munkatársakat, és felsorakoztatni a közösségi média használatáért felelős erőforrásokat.
Laura Schoen, aki a Weber Shandwick hálózati elnöke úgy véli, hogy a betegek manapság gyakrabban nézelődnek az interneten, hogy az egészségi állapotukról keressenek információt, és ami még meglepőbb, gyakran végeznek az internet segítségével ön-diagnózist.
Emiatt az orvos-beteg kapcsolat sokkal informáltabb lesz, és a fogyasztói magatartás tudatosabbá válik. A gyógyszercégeknek használniuk kellene a digitális technológiát, hogy kapcsolatba tudjanak lépni a különlegesebb igényű fogyasztói csoportokkal.
A kutatás arra az eredményre jutott, hogy nagyobb kockázatot jelent a gyógyszercégek számára a közösségi médiától való távolmaradás, mintha részt vennének benne.
Ezért a Weber Shandwick létrehozott egy 10 pontos javaslatcsomagot, amely maximalizálná a közösségi bizalmat.
- A tartalomra összepontosítsunk, ne a közösségi csatornára. Megtehetjük ugyanazt az interneten, amit azon kívül, ha betartjuk a tartalomra vonatkozó szabályzókat.
- Kezdő lépéseink kisebbek legyenek. Más-más témájú projektekkel (újdonságok, a vállalat céljai, a cég népszerűsége) mérjük le az érdeklődést, és ki fog derülni, mi válik be, hogyan tudjuk elérni a célközönséget.
- Legyünk felkészültek, ugyanakkor rugalmasak is. Nagyon fontos a jó felkészültség, és előkészítés, de azt is el kell fogadni, ha menet közben változtatni kell a stratégián.
- A megfelelő kommunikációs csatornát válasszuk ki. Ha megfigyeljük a specifikus igényű célközönséget, láthatjuk az érdeklődés irányát, és hogy milyen információkra keresnek rá és továbbítanak, így nem kell fejest ugranunk az ismeretlenbe.
- Az állhatatosság és az őszinteség nagyon fontos. A közösségi szerepvállalásunknak minden közösségi területen transzparens szabályainak kell lennie. Csináljunk digitális etikai kódexet, mely legyen elérhető a célközönségnek és a belső munkatársaknak.
- Képzett csapatot jelöljünk ki a feladatra, és maximálisan támogassuk őket. A bizalom érdekében lépjünk túl azon, hogy minden posztot és tweetet ellenőrzünk.
- A cél érdekében minél több munkatársat vonjunk be a feladatba. Nagyon fontos, hogy támogassuk a szabályozási szakembereket és az orvoscsapatokat, és az üzleti vezetők is jelentős segítséget tudnak adni a szociális média programozása közben felmerülő kérdésekre.
- Legyenek belső képzések. Fontos megismertetni a kommunikáció előnyeit és hátrányait, hogy elérjük cégen belül a kellő támogatást.
- Legyen felelős személyzet. Legyenek képzések, melyeken azonosítjuk a belső és külső forrásokat, melyek szerepet játszanak abban, hogy aktuális és kapcsolódó tartalmat adjunk a közösségi területeken.
- Folytonosan szélesítsük a ROI (jövedelmezőség) mezsgyéit. Eddig szinte senki sem tudta megoldani a közösségi ROI kihívásait, melyek a gyógyszeriparnak okoznak gondokat; nagyon fontos, hogy a jövedelmezőség leghatékonyabb módját próbáljuk keresni a szociális médiában.
A jelentésből levonva a tanulságot, négy nagyon fontos tény fogalmazódott meg a gyógyszergyártó cégek közösségi média használatával kapcsolatban:
- A közösségei jelenlétet a szabályzók már nem gátolják.
- A gyógyszercégeknek a digitális térben, ahol nincs reklám, a ROI nagy kihívást jelent.
- A társadalmi bizalmat nagyon becsüljük meg.
- Mivel a közösségi média éjjel-nappal üzemel, nagyobb rizikó távol maradni tőle, mint részt venni benne.
(Magyosz)