Befektetési alapok – hogyan működnek, és hogyan lesz belőlük pénzed?

Befektetési alapok - hogyan működik, és hogy lesz belőle pénzed?
Tartalom mutasd

Az üzletembereket, a gazdasági élet szereplőit, illetve a tőkével rendelkező befektetőket leszámítva csak kevesen ismerik a gazdasági, pénzügyi fogalmakat. Így talán a befektetési alap kifejezés is sokaknak ismeretlen.

Mik azok a befektetési alapok és miért érdemes ezekbe befektetni?

A wikipédia meghatározása szerint a befektetési alap olyan vagyontömeg, amelyet hazánkban a 2001. évi CXX. törvény alapján lehet létrehozni és működtetni. Befektetési alapot csak befektetési alapkezelő hozhat létre és kezelhet. Egy befektetési alapkezelő több befektetési alapot is kezelhet.

Az első befektetési társaságot Hollandiában hozták létre a XVII. században. A cél az volt, hogy a többnyire kisebb tőkével rendelkező befektetők a méretgazdaságosság által könnyebben megvalósítható diverzifikáció (a kockázat csökkentésére irányuló magatartás a portfólió bővítése révén) alapján csökkentsék egyedi kockázatukat. Később Angliában és az Egyesült Államokban is bevezetésre került ez a befektetési forma.

Azokban az országokban, melyekben fejlett a gazdasági/pénzügyi helyzet, a legnépszerűbb befektetési formát a befektetési alapok jelentik. Hazánkban a befektetők zöme azonban még tart ettől a pénzügyi konstrukciótól, mert aránytalanul nagy kockázatot látnak benne, de a befektetési alapok népszerűsége Magyarországon is növekvő tendenciát mutat.

Az ok, amiért a befektetők tartanak a befektetési alapok kockázatától, hogy a nem ismerik a befektetési alapok működését, vagy helytelenül használják azokat. Pedig a befektetési alapok lehetőséget nyitnak arra, hogy az emberek kisebb összeg befektetésével is részt tudjanak venni egyes trendekben.

A befektetési alap nem misztikus dolog. Egy eszköz, amely lehetővé teszi, hogy a befektetők a megtakarításaikat egyszerű, biztonságos és költséghatékony módon, a kockázatok megosztásával fektethessék be az értékpapír és az  az ingatlanpiacon.

Hogy működik egy befektetési alap?

A befektetési alapok működésének elve a kezdetek óta nem sokat változott:

  1. a befektetők befektetési jegyeket vesznek, ezzel növelve az alap vagyonát.
  2. Az alapkezelők különböző stratégia alapján többféle befektetési alapot indítanak, amelyekbe a kisbefektetők pénzét gyűjtik össze, így
  3. összességében komoly tőkével rendelkeznek és egész más elvek szerint tudnak befektetni, mint az alapba befizetők külön tehetnék. A befektetők ún. befektetési jegyet vásárolnak.
  4. A jegyek napi értékét az határozza meg, hogy milyen típusú az alap, a kezelő mibe és milyen ügyességgel fekteti be a befektetők pénzét.

Nézzünk egy példát:

Tételezzük fel, hogy van 2 – 5 millió forintunk és biztosra vesszük, hogy a következő 5 évben Magyarországon bizonyos ingatlanok ára nagymértékben emelkedni fog. Ekkor ezen az összegen vásároljunk egy lakást és várjuk ki azt a bizonyos 5 évet. Egyetlen probléma adódik, hogy ennyi pénzért nemigen kapni ingatlant. Ebben az esetben a megoldást számunkra a befektetési alapok nyújtják.

A 5 millió forintunkból meg kell vennünk egy magyarországi ingatlan befektetési alap befektetési jegyet. Így a befektetési alap által kezelt teljes ingatlanportfolió tulajdonosává válunk befektetési jegyeink értékének arányában. Minden egyes lakás, ház, iroda, stb., amit az adott ingatlan alap portfoliója tartalmaz, résztulajdonosává válunk áttételesen.

Nem lesz ugyan hatalmas tulajdonunk, viszont minden ingatlan parányi része a miénk lesz. Ha az elképzelésünk beigazolódik és 5 év alatt emelkednek az ingatlan árak, akkor a befektetési jegyeink értéke is többszörösét fogja elérni.

A befektetők tulajdonában lévő vagyontömeget az alapkezelő kezeli. Egy-egy befektető részesedését a teljes összegből a tulajdonában lévő befektetési jegy értéke határozza meg.

A befektetési alapok legfőbb előnyei:

  • Méretgazdaságos és költséghatékony. A költségek alacsonyabbak, így komoly hozam érhető el.
  • Megoszlik a kockázat. Minél több darabból áll egy portfolió, annál alacsonyabb a  kockázat.
  • Likviditás. A befektetők kis költséggel, rugalmasan tudnak adni-venni.
  • Szakértő gárda foglalkozik a befektetéssel, akik folyamatosan figyelik a piaci folyamatokat.
  • Tökéletes az információszolgáltatás. A befektetők bármikor megtekinthetik az adott befektetés legfontosabb információit.
  • Kiemelkedően magas biztonság.

Hogy lesz ebből haszon?

A befektető megveszi a befektetési jegyet, az alapkezelő az adott alapban összegyűlt pénzt befekteti állampapírokba, kötvényekbe, részvényekbe, stb. Ha ezekkel hozamot ér el a befektetési alap, akkor nő az alap vagyona, így az egy jegyre jutó nettó eszközérték növekszik, ezzel együtt a befektető betett pénzére vetítve nagyobb értéket fog a jegy eladásakor visszakapni.

Természetesen akár csökkenhet is az alap vagyona, kockázat itt is van, így a befektető megtakarítása veszíthet is az értékéből.

A befektetési alap egyetlen kibocsátóban sem szerezhet tíz százaléknál nagyobb közvetlen,és közvetett tulajdoni részesedést, valamint a  tíz százalékot meghaladó szavazati joggal felérő értékpapírt.

Az egy kibocsátótól eredő értékpapírok és egyéb pénzpiaci eszközök nem haladhatják meg a befektetési alap saját tőkéjének húsz százalékát, kivéve az OECD-tagállamok kibocsátotta állampapírt.

A befektetési alap nem juthat hozzá az egy kibocsátótól származó hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok és egyéb pénzpiaci eszközök több mint húsz százalékához, kivéve az OECD-tagállamok által kibocsátott állampapírt.

Az OECD-tagállamok által kibocsátott azonos sorozatú állampapírok saját tőkéjének összessége nem haladhatja meg a befektetési alap saját tőkéjének harmincöt százalékát.

Az alapkezelő az alap saját vagyonát nem fektetheti be az alap által kibocsátott befektetési jegybe. Ha a befektetési alap saját tőkéjét olyan más kollektív befektetési forma értékpapírjába fekteti be, amelyet az adott befektetési alap alapkezelője, vagy azzal szoros kapcsolatban lévő másik alapkezelő kezel, a befektetéssel, illetve annak megszüntetésével kapcsolatosan az adott befektetési alapra eladási és visszaváltási jutalékot nem terhelhet.

A befektetési alapok főbb fajtái:

  • pénzpiaci alapok – Olyan alapok, amelyeknél a portfolióban lévő kötvényjellegű eszközök hátralévő futamideje nem haladja meg az 1 évet. A pénzpiaci alapok alacsony kockázatot képviselnek. Ha nem tudunk foglalkozni folyamatosan az akciós betétek követésévvel, lekötni sincs időnk a pénzt, vagy nem tudjuk mikor lesz szűkségünk rá, akkor lehet hasznos a pénzpiaci befektetési alap. Alacsony hozamot nyújt de, extrém piaci körülményeket leszámítva, nem jellemző az árának a csökkenése.
  • vegyes alapok – Magasabb kockázattal járó, magasabb hozamot biztosító befektetési alapok, melyek részvényt és kötvényt egyaránt tartalmaznak.
  • részvény alapok – A portfolióban lévő eszközök részvény aránya több mint 90%. Magas kockázattal járó, de kiemelkedő átlaghozamot biztosító befektetési alapok.
  • ingatlan alapok – Különböző ingatlanokat tartalmazó befektetési alapok.

A befektetési alapok csoportosítása visszaválthatóság alapján:

Zárt végű befektetési alapok

A befektetési jegyeket az alapkezelő:

  • a futamidő alatt nem váltja vissza,
  • és a jegyzési idő lezárása után új befektetési jegyeket sem hoz forgalomba.

Az eddigi zártvégű alapokat határozott futamidőre (1-5 évre) hozták létre. Tőzsdei bevezetésüket kérvényezni kell, mivel befektetési jegyeiket csak a másodlagos értékpapír piacon lehet eladni és megvásárolni.

A befektetési alapok indulása utáni években többnyire zártvégű alapok jöttek létre. Azóta jelentőségük csökkent, és ma már a nyíltvégű alapok a népszerűbbek, a hozam- és tőkegarantált alapok szinte kivétel nélkül zártvégű formában lettek jegyezve.

Nyílt végű befektetési alapok

A befektetési jegyeket az alapkezelő:

  • folyamatosan hozza forgalomba,
  • folyamatosan vissza is vásárolja.

A befektetési jegyek vétele és eladása a letétkezelő által naponta meghatározott árfolyamon zajlik. Az árfolyam a befektetési politikától, és a portfólió összetételétől függően némi  késéssel, de általában követi a célpiac (állampapír- vagy a részvénypiac) aktuális eseményeit. A nyíltvégű befektetési alapok nagy előnye, hogy nincs lekötési idő, így  a befektetők bármikor elhelyezhetik megtakarításaikat, és szükség esetén az elért hozammal együtt bármikor fel is vehetik azt.

A befektetési alapok csoportosítása a befektetés típusa szerint:

  • Értékpapíralapok – Ezek egyik legjellemzőbb tulajdonsága a befektetési politika. Ez határozza meg, hogy az összegyűjtött tőkét milyen eszközökbe lehet fektetni, milyen a befektetés várható hozama és kockázata, és hogy milyen időtávban érdemes gondolkodni. A befektetési politika szerinti csoportosításnál a BAMOSZ (Befektetési Alapkezelők Magyarországi Szövetsége) irányelveit követjük.
  • Pénzpiaci alapok – Olyan alapok, amelyeknél a portfolióban lévő kötvényjellegű eszközök hátralévő futamideje nem haladja meg az 1 évet. A pénzpiaci alapok alacsony kockázatot képviselnek.
  • Vegyes alapok – Magasabb kockázattal járó, magasabb hozamot biztosító befektetési alapok, melyek részvényt és kötvényt egyaránt tartalmaznak.
  • részvény alapok – A portfolióban lévő eszközök részvény aránya több mint 90%. Magas kockázattal járó, de kiemelkedő átlaghozamot biztosító befektetési alapok.
  • Ingatlan alapok – Különböző ingatlanokat tartalmazó befektetési alapok.
  • kötvényalapok – Az állampapírokat, vállalati kötvényeket tartalmazó, alacsony kockázatú, kiszámítható hozamú, mérsékelten ingadozó árfolyamú alapok.
  • Alapok alapja – Azok az alapok, amelyek nem értékpapír befektetéseket, hanem más befektetési alapok jegyeit vásárolják. Ezek az alapok többnyire alacsonyabb kockázattal bírnak, mint azok, amelyekbe fektetnek a „több lábon állás elve” miatt.
  • Nemzetközi alapok – Azok az alapok, melyekben az értékpapírok aránya nem éri el folyamatosan a 30 százalékot.

Az egyes alapok előnyei és hátrányai:

  • A pénzpiaci alap stabil, de hosszabb távon alacsonyabb hozam várható
  •  A kötvény alap rövidebb távon kockázatosabb, veszteségek is előfordulhatnak, de hosszabb távon a pénzpiaci alapoknál magasabb hozamra számíthatunk.
  • A részvényalapok magas kockázattal járó,  de magas hozamot ígértő befektetési alapok. Speciális formája az iparági alap, ahol is az alapok egy-egy nagyobb ipari szektor részvényeit veszik.
  • A vegyes alapok magasabb kockázatot eredményeznek rövidtávon, hosszabb távon azonban a vegyes alapok hozama is magasabb lehet.
  • Az ingatlanalapok hosszú távú befektetéseket tesznek lehetővé.
  • Az úgynevezett esernyő alapok által az értékpapírok széles körének elérése biztosíthat kisebb kockázatot.
  •  Az index alapok megkönnyíthetik a hozam kalkulációját.

A befektetési alap legfontosabb intézményei:

  • Alapkezelő – A rá bízott pénz kezelését, befektetését végzi, meghatározza az alapkezelési szabályzatban, hogy milyen értékpapírokba, eszközökbe fekteti az adott alap vagyonát.
  • Letétkezelő – Az alapkezelőtől szervezetileg is elkülönült kezelő. Feladata a befektetési alap tulajdonában lévő értékpapírok letéti őrzése, kezelése, valamint a befektetési alap számlájának, illetve értékpapírszámlájának vezetése. Ezen kívül a nettó eszközérték megállapításával, valamint az alapkezelők ellenőrzésével is foglalkozik.
  • Forgalmazó– Lebonyolítja a befektetési jegyek eladását és vételét, biztosítja az ehhez szükséges forgalmazói rendszert.
  • Könyvvizsgáló – Feladata az alap éves beszámolójának elkészítése, nyilvántartásainak ellenőrzése.
  • Felügyelet – Engedélyezi az alapok létrehozását, ellenőrzi az alapkezelő és a letétkezelő tevékenységét.
  • Ingatlanértékelő – Feladata az ingatlanalapok tulajdonában lévő ingatlanok értékmeghatározása.
  • Tanácsadók – Az alapkezelő egyéb tanácsadókat is igénybe vehet. A tanácsadókat szintén be kell mutatni az alap tájékoztatójában.

befektetési alap

Fő befektetési területek:

A magyarországi alapok befektetéseiket alapvetően három, egymástól jól elhatárolható eszközcsoportban hajtják végre.

1. Kötvények

A magyar piacon a legnagyobb szerepe a kötvényeknek van, ezen belül is az államkötvényeknek. A kötvények kibocsátója a kötvény tulajdonosa számára a kötvény értékének visszafizetésén túlmenően meghatározott kamat kifizetését ígéri. A kötvények tehát meghatározott jövőbeli pénzáramlással rendelkeznek.

A kötvényeknek ugyanúgy van másodlagos piacuk, ahol a befektetők ezeket a kötvényeket adják-veszik. Mint minden piacon, itt is az egyes kötvények iránti piaci kereslet határozza meg a kötvények árát. A kötvény másodlagos piaci ára attól függ, hogy a piaci szereplők hogy értékelik a kötvény által biztosított jövőbeli pénzáramlás jelenlegi értékét, amit a kötvény jelenértékének hívunk.

Egy majdani kifizetés jelenértékét úgy kapjuk meg, hogy a kifizetés összegét elosztjuk az arra az időszakra elvárt kamattal (diszkontráta). A diszkontráta mértékét a befektetői várakozások határozzák meg, amit az adott időszakra várható infláció nagysága, valamint az adott devizával, kibocsátóval kapcsolatos kockázatok határozzák meg. Minél kockázatosabb egy kötvény, annál nagyobb a kockázati felár, amit kamat formájában a befektetők elvárnak.

Más-más futamidőkre a kockázatok és a piaci várakozásoknak megfelelően más-más kötvény-hozam az elvárható. Az eltérő futamidőkre elvárt hozamokat hozamgörbén ábrázolják. Ha valamiért az elvárt hozamokban változás következik be, átértékelődik az adott kötvények jövőbeli kifizetéseinek jelenértéke, vagyis változik a kötvény másodlagos piaci árfolyama.

Ez alól az államkötvények sem kivételek, így lehet az, hogy állampapírok is lehetnek veszteségesek. Minél hosszabb egy kötvény lejárata, annál nagyobb mértékben befolyásolják a jövőbeli elvárt hozamokban bekövetkezett változások az árfolyamát Minél hosszabb a kötvény futamideje, annál nagyobb a kockázata.

Mivel a befektetési alapok portfoliójában lévő kötvényeket a másodlagos piaci árfolyamok alapján kell értékelni, e piaci mozgások közvetlenül megjelennek a befektetési jegyek árfolyamának változásában. A magyar kötvénypiac jellemzője, hogy a külföldi intézményi befektetők jelentős aránya miatt a forint árfolyamában bekövetkezett változások közvetlenül kihatnak a kötvénypiaci folyamatokra.

2. Részvények

A részvények gazdálkodó társaságokban lévő tulajdonosi jogokat megtestesítő értékpapírok. Előre kiszámítható pénzáramlással nem rendelkeznek, értéküket nem lehet a kötvényekhez hasonlóan megállapítani.

A részvények értékét mindig az adott társaság jövőbeli fejlődésével kapcsolatos általános befektetői megítélés befolyásolja, egyetemben a teljes részvénypiac várható mozgásával kapcsolatos befektető vélekedés bizonytalanságával. A pszichológiai tényezőknek is komoly szerepük van.

A részvénybefektetés a jelentősebb áringadozások miatt jóval kockázatosabb, mint a kötvénybefektetés, de a magasabb kockázat hosszú távon magasabb hozamokat kínál. Részvénybefektetések esetén a magasabb egyedi kockázatok miatt még fontosabb a befektetések megosztása, a diverzifikáció, melynek leghatékonyabb eszközét a részvény befektetési alapok jelentik.

3. Ingatlanok, ingatlanalapok

Az ingatlanalapok hazánkban jelentős fejlődésen mentek keresztül az utóbbi időkben. Sikerük annak köszönhető, hogy igen stabil, kiszámítható, és viszonylag kellően magas hozamokat tudtak elérni. Az ingatlanalapok közvetlenül valósítanak meg ingatlanbefektetéseket.

Az alap tulajdonában lévő ingatlanok értékelését független ingatlan értékbecslő végzi. Az ingatlan biztonságos befektetésnek tűnik, de az értékpapírokkal szemben sajátos kockázatokat is rejteget.

Az egyik legfontosabb ezek közül a likviditás, ugyanis egy ingatlan értékesítése lényegesen nehezebb és több időt igényel, mint egy egyszerű értékpapír-adásvétel. Kockázata még az ingatlanok értékelésének bizonytalansága, mert az ingatlanok esetében nincs olyan másodlagos piac, amely teljesen kiszámítható árfolyamokkal tudna szolgálni.

A befektetők jogai:

A magyar befektetési alapok működési, jogi sajátosságaiból adódóan a befektetők jogai két területre terjednek ki:

  • A befektetőnek joga van a befektetési alapban meglévő arányos részesedés alapján az alap vagyonának az őt megillető részéhez (beleértve az erre eső hozamkifizetéseket).
  • A befektetőnek joga van, hogy meghatározott formában informálódhasson az alap és az alapkezelő működéséről.

A befektetőnek azonban nincs szavazati joga, vagyis közvetlenül nem szólhat bele  az alapkezelő befektetési, és  az alap működtetésével kapcsolatos bármely egyéb döntésbe. E tekintetben jelentősen különböznek a befektetési alapok és a részvénytársaságok.

Nyilvánvaló előnye, hogy egyszerű és ez által költséghatékony, kizárja annak a lehetőségét, hogy a befektetők egyes csoportjai a többi befektetők érdekeivel ellentétesen befolyásolják az alap működését. A korlátozott jogokért cserébe, a befektetők érdekeit szigorú törvényi előírások védik.

Egyrészt pontosan  meg van határozva, hogy a törvényes  kereteken belül milyen befektetési politikát valósíthat meg az alapkezelő, valamint  az elszámolható költségek köre és mértéke is szabályozott. A szabályok folyamatos betartását a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete szigorúan ellenőrzi.

Ezen kívül a törvény részletesen szabályozza az alapkezelő tájékoztatási kötelezettségét, ezáltal a befektetőknek lehetőségük van folyamatosan nyomon követni az alap működését. A tájékoztatás főbb elemei az alábbiak:

  • az alap befektetési politikája
  • az alapot, befektetőket terhelő költségek
  • a befektetési jegyek forgalmazásának szabályai

Megtalálható még az alapkezelő és a letétkezelő, illetve az egyéb, az alap működésében közreműködő intézmények bemutatása. A tájékoztató, kezelési szabályzat áttanulmányozása a befektetési döntés meghozatala előtt minden befektetőnek a saját jól felfogott érdeke. Tekintettel arra, hogy ezek a dokumentumok terjedelmesek és bonyolultak, a törvény rövidített tájékoztató készítését írja elő. Ez a  befektetők számára legfontosabb információkat tartalmazza közérthető formában.

Éves, féléves és portfolió-jelentések:

Azok a dokumentumok, amelyekből a befektetők folyamatosan informálódhatnak az alap működéséről. Az éves és féléves jelentések részletesen tartalmazzák az alap portfolióját, így a befektetők pontosan ellenőrizni tudják, milyen formában valósította meg az alapkezelő az ígért befektetési politikát.

A törvény előírja, hogy az alapkezelő havi rendszerességgel, úgynevezett portfoliójelentésekben is tájékoztassa a befektetőket. A jelentéseket közzé kell tenni a forgalmazási helyeken, de megtalálhatók az egyes alapkezelők, és a BAMOSZ honlapján is.

Nettó eszközértékek közzététele:

Nyíltvégű alapok esetében naponta, zártvégű alapok esetében legalább kéthetente a letétkezelőnek meg kell határoznia és közzé kell tennie az alap teljes és egy jegyre jutó nettó eszközértékét. Így a befektetők folyamatosan figyelemmel kísérhetik a  befektetésük értékének alakulását.

A fentiek ismeretében elmondható, hogy a befektetési alapok tekinthetők a befektetők számára a legátláthatóbb, legkiszámíthatóbb működési feltételeket biztosító befektetési formának.

Részletesebben a befektetési alapokról:

  • Pénzpiaci alapok – Csak bankbetétekbe, és rövid lejáratú (egy éven belüli) állampapírokba fektetnek. Ha nem tudunk foglalkozni az akciós betétek követésével, és lekötni sincs időnk a pénzt, vagy nem tudjuk mikor lesz szűkség arra, akkor lehet megfelelő a pénzpiaci befektetési alap. Hozama alacsony ugyan, de extrém piaci körülményeket leszámítva, nem jellemző az árának a csökkenése.
  • Kötvényalapok – Zömmel állampapírokba, és vállalati kötvényekbe fektetnek. A kötvények jellemzői, hogy egy hitel áll mögöttük. Állampapír esetében az államnak adunk kölcsönt, vállalati kötvényeknél vállalatnak. A kötvényalap hozama két részből áll: a kamatbevételekből (egy kötvény többnyire évente fizet kamatot a befektetőknek), illetve a papírok árfolyamán elért nyereségből.
  • Részvényalapok – Nagyrészt részvényekbe fektetnek. Az alap hozama a részvények által fizetett osztaléktól és a részvényárfolyamoktól függ. A részvényalapok ára gyakran változik, hiszen a részvénypiac jellemzője, hogy erősebben is ingadozhatnak a részvényárak. Vannak olyan részvényalapok, melyek egy-egy szektor (például bankpapírok, számítástechnikai cégek papírja), vagy egy-egy ország (Kína, Oroszország, Törökország) részvényeit vásárolják kizárólag.
  • Vegyes alapok – Bankbetétekbe, állampapírokba, kötvényekbe, és részvényekbe fektetnek, gyakorlatilag a fent említett alapok kombinációja. Három kategóriát különböztetünk meg, amelyek a kockázat szempontjából növekvőek:
  1. Vegyes (óvatos) alap – A befektetéseiben nagyobb részben szerepelnek a bankbetétek, rövid állampapírok, és kötvények. Az is elképzelhető, hogy egy-egy óvatos alap részvényekbe nem is fektet.
  2. Vegyes (kiegyensúlyozott) alap – Már nagyobb hangsúlyt kapnak a részvények a vegyes kiegyensúlyozott alap befektetéseiben.
  3. Vegyes (dinamikus) alap – Bankbetétekbe csak átmenetileg fektet, és a kötvények részaránya is kisebb. Leginkább részvényekbe fektet, bár nem kizárólagos alapon.
  • Ingatlanalapok – Ahogy a neve is sugallja, leginkább ingatlanba fektetnek. Különböző befektetési típusok léteznek, attól függően, hogy kész ingatlanból vagy ingatlan fejlesztésből, építésből származik a hozama. Általában a bérbeadási tevékenység kockázata körülbelül az állampapírok és a vállalati kötvények kockázata között helyezkedik el, de extrém piaci körülmények között az ingatlanok jelentős értékvesztést szenvedhetnek el. Egyedi kockázatot jelent az ingatlanpiacon az  értékesítési idő is . A fejlesztési tevékenységű ingatlanalapok kockázata magasabb,mint a bérbeadási fókusszal ingatlanba fektető alapoké. A kockázat a fejlesztési fókuszú alapok esetében, a részvényalapokhoz hasonlítható. Figyeljünk arra, hogy az ingatlan értékesítésnél külön extra eladási jutalékot számolhatnak fel a vásárlástól számított egy éven belüli eladás esetén, vagy időben korlátozhatják az eladást.
  • Abszolút hozamú alapok – Gyakorlatilag bármibe befektethet, a befektetések összetétele csak az alapkezelőn múlik. Nincs előre meghatározott befektetési stratégiája: az alapkezelő megpróbál pozitív hozamot generálni úgy, hogy különböző kötvények, részvények, devizák és egyéb befektetési termékekből megfelelő arányban vásárol, vagy elad. Mindezt szigorú kockázatmenedzselés mellett teszi. Akár naponta adnak/vesznek.
  • Árupiaci alapok – Olyan termékekbe fektet, mint az olaj, gáz, arany, ezüst, vas, réz, búza, kukorica, kávé, kakaó, szója, stb. Fizikálisan olajat, gázt, vagy fémet nem vesz, hanem olyan pénzügyi befektetéseket hajt végre, melyek árfolyam változása az olaj, gáz, fémek árváltozásától függ. Az ilyen pénzügyi termékekkel különböző tőzsdén kereskednek, általában igen heves árfolyamváltozások mellett, amelyet a befektetési alap ára is követ.
  • Tőkevédett alapok – A tőkevédett alap biztosítja, hogy a befektetett tőkét nem veszíthetjük el. A tőkevédelmét az alap befektetései biztosítják, és egy időszakra vonatkozik. Zártvégű alapok, a tőkevédelem a lejárat napjára érvényes. Tehát, ha korábban értékesítjük az alapot, a tőkevédelem nem véd.

Befektetési alapok védelme

A tőkevédelem, mint fogalom azt jelenti, hogy az alap eladási ára (vagy lejárati értéke) nem lesz alacsonyabb a vásárlási áránál. Az esetleges vételi költségeket természetesen nem fizeti vissza.

Létezik olyan fajtája is, amikor egy bizonyos mértékig tőkevédett csak a befektetésünk. Ez a részlegesen tőkevédett befektetés, és azt jelenti, hogy nem veszíthet többet 10 százaléknál a befektető. Ha például egy nyílt végű alapnál január elsejétől január elsejéig tart a tőkevédelem, akkor a gyakorlatban annyit jelent, hogy ha január elsején vesszük meg az alapot, és következő év januárjában adjuk el, akkor védett a tőkénk. Azonban, ha év közben vásárolunk belőle, és év közben adjuk el akkor már nem minősül tőkevédettnek.

A tőkevédelemnek is ára van: a tőkevédelmet kínáló alapnak a hozama pozitív piacon csekélyebb egy nem tőkevédett alapénál. Általában az értékesítése a tőzsdén történik, az aktuális értékhez viszonyítva 10-15%-kal csökkentve az árát.

  • Hozamvédett alap – Hasonlít a tőkevédett alaphoz, de egy (minimális) pozitív hozamot is biztosít az alap mögött lévő befektetésnek köszönhetően. Erre is igaz, hogy a nem hozamvédett alapnak pozitív piacon nagyobb a hozama egy hozamvédett alapénál.
  • Származtatott alapok – Származtatott befektetési alapnak nevezünk minden olyan befektetési alapot, ahol spekulációs céllal befektet úgynevezett származtatott ügyletekbe.  Származtatott ügylet minden olyan befektetés, aminek az ára egy másik terméktől, szolgáltatástól, vagy eseménytől függ. Például, ha vásárolunk 10 darab XY részvényt, akkor az egy normál részvény befektetés. Amennyiben egy olyan befektetést valósítunk meg, ahol a profitunk, vagy veszteségünk ugyan áttételesen az XY részvény árfolyam alakulásától függ, de annak mértéke eltér (nagyobb) mint a részvény tőzsdei árváltozása, akkor származtatott ügyletről beszélünk. Ki kell emelni, hogy az ilyen besorolású alapban általában a befektetések kisebb része van származtatott ügyletekben.
  • Alapok alapjai – Vannak olyan alapok, melyek befektetéseinek nagy részét más befektetési alapok teszik ki, vagyis más befektetési alapokba fektet. Mi ebben a jó? Magyarországról kisebb befektetésekkel nehezebben elérhető befektetési alapokat tartalmaz az alapok alapja konstrukcióban létrehozott befektetési alap. Egy nyersanyag alapok alapja például befektethet 10-15 olyan nagy nemzetközi befektetési alapba, melyek egyenként nagymértékben fektetnek be az olaj, arany és egyéb árupiacokon. Az alapok alapja megközelítésen keresztül a kockázatunk egyértelműen kisebb, mintha egy alapba fektetnénk, bár negatív hatásként jelentkezhet, hogy ezen alapok költségei is magasabbak. Az alapok alapjainak a kockázata és ára a benne lévő alapoktól függ.

 A befektetési jegy kötelező tartalmi elemei:

  • a befektetési alap megnevezése;
  • a befektetési alap fajtája (zárt végű, nyílt végű), típusa (nyilvános vagy zártkörű),
  • futamideje
  • a befektetési jegy névértéke, értékpapír kódja és sorszáma
  • a tulajdonos neve
  • a tulajdonosnak, illetve a birtokosnak a befektetési jegyhez fűződő, a befektetési alap kezelési szabályzatában meghatározott jogai
  • a kibocsátás időpontja
  • az alap kezelését végző befektetési alapkezelő cég neve és székhelye
  • az alap kezelését végző befektetési alapkezelő cégszerű aláírása

A befektetőt a befektetési jegyei után a hozam olyan arányban illeti meg, ahogy befektetési jegyei összesített névértéke a hozam felosztásakor forgalomban lévő befektetési jegyek összesített névértékéhez viszonyul.

A befektetési jegyet úgy lehet forgalomba hozni, hogy az alapkezelő nyilvános tájékoztatót, illetve kezelési szabályzatot és rövidített tájékoztatót tesz közzé. A zárt körben történő értékesítéshez az alapkezelőnek kezelési szabályzatot kell közzétenni. A befektetési jegyeknek a befektetők felé való értékesítésére az alapkezelő forgalmazót bíz meg. A befektetési jegy eladása, visszaváltása, valamint a felosztott hozam kifizetése a forgalmazó dolga.

Az értékesítésért a forgalmazó felel. Az alapkezelő – a forgalmazó útján – a nyilvános nyílt végű befektetési alapra kibocsátott befektetési jegyekre a pénztári órák alatt azonnal köteles visszaváltási megbízást elfogadni és ingatlanalap esetén legfeljebb kilencven forgalmazási napon belül teljesíteni.

Értékpapíralap esetén a befektetési jegy visszaváltásakor figyelembe vett nettó eszközérték legfeljebb a visszaváltási igény bejelentését követő harmadik forgalmazási napon érvényes nettó eszközérték lehet. A visszaváltásnál figyelembe vett nettó eszközérték megállapítását és a kifizetés napját az alap kezelési szabályzata tartalmazza.

A nyilvános nyíltvégű befektetési jegyet a forgalmazó köteles minden munkanapon forgalmazni, kivéve a Felügyelet által engedélyezett zárva tartást és a forgalmazás felfüggesztésének idejét. A nyílt végű befektetési jegyek forgalmazási árának alapja az egy befektetési jegyre jutó nettó eszközérték. A folyamatos forgalmazás során a befektető terhére eladási, illetve vételi jutalék számítható fel, ami az alapot, a forgalmazót vagy az alapkezelőt illetheti. A jutalék mértékéről a befektetőt előzetesen tájékoztatni kell.

A befektetési alap saját tőkéje kizárólag az alábbi eszközökben tartható:

1. befektetési eszköz

  • átruházható értékpapírok
  • pénzpiaci eszközök
  • értékpapírra, devizára, indexre, illetőleg ezek származtatott termékeire vonatkozó határidős ügyletek, ideértve az ezekkel egyenértékű készpénz-elszámolású eszközöket
  • határidős kamatlábügyletek
  • kamat-, deviza- és tőke csereügyletek
  • vételi és eladási opciók értékpapírra, devizára, indexre és kamatlábra, illetve ezek származtatott termékeire, ideértve az ezekkel egyenértékű készpénz-elszámolású eszközöket.

2. bankbetét

3. deviza

4. ingatlan (csak ingatlanalap esetén)

Diverzifikáció fontossága:

A diverzifikáció megosztást jelent, amely a befektetésünknél kockázat csökkentést vonz maga után. Hétköznapi fordításban valahogy így lehet elképzelni:

Képzeljünk el egy Casinót, ahova bemegyünk a pénzünkkel és feltesszük azt  mondjuk a piros hetesre, ami vagy bejön, vagy nem. Ha csak egy részvényt, vagy értékpapíralapot válaszunk, járhatunk hasonlóan, főleg, ha nem vagyunk kellően figyelmesek.

Azonban tegyük fel, hogy elutazunk a Bahamákra, ahova viszünk magunkkal egy naptejet meg egy esernyőt is, így bármilyen időjárás is lesz, minden helyzethez megvan a megfelelő eszközünk. Alapjában véve ez biztonságos helyzet számunkra. De mi van akkor, ha a Bahamákon szerzünk egy jó kis csónakot? Ez jó akkor is, ha esik az eső, mert alá lehet bújni, vagy ha süt a nap, ki lehet vele csónakázni a vízre. És ha a jól kiválasztott csónakunkba belecsap a villám? Kicsi az esély rá, de megtörténhet.

A diverzifikáció célja a kockázatcsökkentés, méghozzá úgy, hogy a befektetett tőkénket többféle eszközbe, például részvényekbe vagy értékpapíralapokba helyezzük el, nem pedig csak egy helyre. A diverzifikáció tehát megosztást jelent, a cél pedig vele a kockázat csökkentése, hiszen az élet más területeiből merítve is tudjuk, hogy több lábon állni biztonságot jelent.

A diverzifikáció a befektetések kockázatának csökkentése úgy, hogy a rendelkezésre álló összeget több befektetési forma között osztjuk el. Tegyük fel, hogy az összes pénzünket egyetlen vállalat részvényeiben tartjuk. Amennyiben a vállalat váratlanul csődbe megy, elveszítjük az összes befektetett pénzünket.

Ha a tőkénket három  vállalat részvényeibe tettük volna egyenlő arányban, akkor az egyik vállalat csődje esetén is csak pénzünk egyharmadát veszítettük volna el. Minél több befektetési lehetőség között osztjuk meg vagyonunkat, annál diverzifikáltabb portfóliónk lesz, és annál kisebb a vállalt kockázatunk. A gyakorlatban 30-40 elemből álló portfólió már jól diverzifikáltnak tekinthető. A befektetési alapok is ezen az elven működnek, így portfóliójuk jól diverzifikált.

Diverzifikáció az is, ha a tőkénk egy részét állampapírba, kötvénybe, befektetési jegybe tesszük. A diverzifikáció csökkenti az egyes instrumentumok ( kereskedhető eszközök) által vállalt kockázatot, hiszen az egyes instrumentumokat befolyásoló esetleges negatív hatások nem feltétlenül hatnak ki a portfólió minden tagjára.

Ha létrehozunk egy tíz részvényből álló portfóliót, és az egyik részvény értéke 50%-ra csökken, portfóliónk még ebben az esetben is jól teljesíthet, hiszen az adott részvény mindössze 10%-os súlyt képvisel a „csomagunkban”. Így az adott részvény leértékelődése nem okoz akkora kárt, mintha csak azzal az egy részvénnyel rendelkeznénk.

A befektetett pénzünket így jól meg tudjuk védeni a kellemetlen hatásoktól, de a diverzifikáció is hordoz magában hátrányokat. Éppen a kockázatcsökkentés miatt, ami rossz piaci körülmények között áldás lehet, egy-egy részvényünk kimagasló teljesítménye is épp annyira mérsékli a teljes befektetési állományunkat. Másrészről pedig minél több instrumentummal rendelkezünk, annál nehezebb követni, hogy egy-egy részvény hogy áll.

A diverzifikált portfólió remek megoldás lehet a hosszabb távra, körültekintően, a  legkisebb kockázatot vállaló befektetés számára. Akik kevesebb pénzzel rendelkeznek, nem javasolt széles portfólió kiépítése, de ideális megoldás lehet a befektetési jegyek vásárlása. A befektetési alapok ugyanis pontosan egy megfelelően diverzifikált portfóliót „szállítanak”, az abba történő befektetés pedig a jegytulajdonosok számára nagyon kis tőkével is megoldható.

Diverzifikált portfólió előnyei:

  • Alacsonyabb kockázat
  • Hosszú távú befektetés esetén megfelelő hozam

Diverzifikált portfólió hátrányai:

  • Nehezebben elérhető kimagasló hozam
  • Nehezebb a sok részvény folyamatos nyomon követése
  • A portfólió kiépítése költséges

Mielőtt döntést hozunk a diverzifikálásról nézzük meg, milyen típusú emberek is vagyunk! Jól tűrjük-e a kockázatokat? Vagy fontosabb a biztonság? Netán ilyen is, meg olyan is? Ha egy részvényt, vagy értékpapíralapot választunk, alaposan nézzünk utána minden fontos paraméternek, vizsgáljuk meg a jelenlegi helyzetet és a kilátásokat, a jövőbeli lehetőségeket. De ne feledkezzünk meg arról, hogy a tőzsde rövidtávon pszichológia!

Az általános tanács szerint egy eszközbe maximum a tőkénk 5%-át helyezzük, egy pénzintézethez pedig ne helyezzünk többet 30%-nál. Előnyös a teljes portfoliónk megosztása – a lehető legtöbb előny kihasználása, illetve a kockázatok redukálása céljából válasszunk direkt (pl. konkrét ingatlan), banki, alapkezelői és biztosítói megoldásokat is!

Mindezekre tekintettel célszerű egy független pénzügyi szakember tanácsa, aki partnerünk a befektetések kezelésében, a döntések meghozatalában.

Egy befektetési alaphoz úgy  tudunk csatlakozni, hogy jegyzünk vagy vásárolunk a befektetési jegyeiből. A befektetési jegyekért kifizetett vételár a befektetési alapba kerül, amit az alapkezelő befektet. A tulajdonunkban lévő befektetési jegyek értéke mutatja, hogy milyen arányban vagyunk részesei a befektetési alapnak. A befektetési jegyek önmagukban értékpapírok, csak nem kinyomtatott, hanem dematerializált értékpapírként, számítógépes jel formájában léteznek.

Ha egy befektetési alaphoz már annak létrehozásakor csatlakozni akarunk, akkor befektetési jegyeket jegyezhetünk, általában a névérték megfizetése mellett. Később, a nyíltvégű befektetési alap működése közben a befektetési jegyeket megvásárolhatjuk, úgynevezett nettó eszközértéken. Az egy jegyre jutó nettó eszközérték (ENÉ) az alap tulajdonában lévő értékpapírok piaci értékétől függ, így naponta változhat. Így a letétkezelő a nettó eszközértéket naponta kiszámítja.

A letétkezelő általában egy bank, amely őrzi az alap tulajdonában lévő értékpapírokat, vezeti a bankszámláját, kiszámítja a nettó eszközértékét és ellenőrzi az alapkezelő tevékenységét , tehát  meghatározza az alap eszközeinek  napi piaci értékét, azt az értéket, amelyen az eszközöket az alapkezelő aznap megvásárolhatta vagy eladhatta volna a piacon.

Az eszközök értékéből levonja az alap kötelezettségeit, hozzáadja a követeléseit, így megkapja az alap nettó eszközértékét. A nettó eszközértéket elosztja a forgalomban lévő befektetési jegyek számával. Az eredmény az ENÉ, amely a teljes egészből egyetlen befektetési jegyre jutó nettó piaci érték.

A befektetési jegyeink eladásával kiléphetünk a befektetési alapból. Amennyiben csatlakozni szeretnénk egy alaphoz, akkor az alap aktuális árfolyamával (ENÉ) elosztva a befektetésre szánt összeget, megkapjuk, hogy hány darab befektetési jegyet tudunk vásárolni a befektetendő pénzükön.

Mivel az alap vagyona és a befektetések értéke folyamatosan változik, ennek okán  az egy jegyre jutó érték (az alap árfolyama) is folyamatosan változik. Aki menetközben csatlakozik az alaphoz, az nem névértéken, hanem a vásárlás napján aktuális árfolyamon tudja megvásárolni a befektetési jegyet.

A befektetési jegyek egy jegyre jutó nettó eszközértéken történő eladása és visszaváltása biztosítja, hogy az alap minden befektetője között igazságosság legyen, azaz az alapnál maradó, az éppen csatlakozó és az éppen kiszálló befektetők közül senki se nyerhessen a másik kárára.

A befektetési alap vagyona gyorsabban nő, ha többen csatlakoznak hozzá, mint ahányan kiszállnak abból. Az ebbéli növekedés eredményeként az egyes befektetőkre jutó összeg nem változik meg. Mitől nőhet az egyes befektetőkre jutó vagyon?

Befektetési jegy vásárlásakor a befizetett vételár teljes összegében a befektetési alapba kerül. Az alapkezelő a pénzt befekteti, vagyis értékpapírokat vásárol belőle az alap számára. Az értékpapírok után a befektetési alap kamatokat, illetve osztalékot kap. Ezen bevételek hatására már úgy nő az alap vagyona, hogy közben az egyes befektetőkre jutó vagyon is gyarapszik.

A vagyon növelésének másik fontos forrása az értékpapírokkal elért árfolyamnyereség. Ha az alap által vásárolt egyik kötvény piaci árfolyama tegnap még 101% volt, ma pedig 102%, akkor az alap tegnapról mára az adott kötvényen elszámolhat 1%-pont árfolyamnyereséget. Az értékpapírok piaci árfolyama sajnos lefelé is mozoghat, ekkor árfolyamveszteségről beszélünk.

A befektetési alap minden nap elszámolja az értékpapírjainak a piaci árában történt változását, akkor is, ha a papírjait nem adta el. Így hát a befektetési jegynek nincs garantált hozama, mint ahogyan előre meghirdetett kamata sem, (kivéve a hozamgarantált alapok), a befektetési jegy haszna az alap tulajdonában lévő értékpapírok piaci árának alakulásától függ.

Ha egy befektetési alap jegyzéskor csatlakozik hozzá egy befektető, akkor a befektetési jegyért a névértékkel azonos összeget fizet be az alapba. Ebben az esetben, induláskor az egy jegyre jutó nettó eszközérték megegyezik egy befektetési jegy névértékével. Az egy jegyre jutó nettó eszközérték az alap működése során, növekedhet, vagy olykor csökkenhet is. Ha az egy jegyre jutó nettó eszközérték magasabb, mint egy jegy névértéke, akkor a két érték különbözetét árfolyamnyereségnek hívjuk.

Léteznek olyan alapok, melyek a tőkenövekményt rendszeresen kifizetik a befektetőknek,(hozamfizető alap), mások a tőkenövekményt újra befektetik (újra befektető alap). Ez utóbbinál a befektető a jegy visszaváltásakor árfolyam különbözet formájában jut hozzá az alap által elért jövedelem rá eső részéhez, amely tartalmazza a hozamok újra befektetéséből elért eredményt is.

Kamat vagy hozam?

A kötvényekkel kapcsolatban fontos megkülönböztetni egymástól a kamat és a hozam fogalmát.

A kötvény névleges, avagy nominális (számszerű) kamata azt az összeget mutatja meg, amelyet a kötvény kibocsátója köteles megfizetni a kötvény tulajdonosának, a névértéken felül.

A kötvény hozama pedig azt mutatja meg, hogy a befektetésével a befektető évi hány százalék jövedelemre tesz szert valójában. Így a hozam a kötvény kamata mellett függ a kötvény vételárától, azaz árfolyamától is.

Hozam és névleges kamat

A hozam akkor egyezhet meg a névleges kamattal, ha a befektető a kötvényt kibocsátáskor a névértéken (azaz 100%-os árfolyamon) vásárolja meg és a kötvényt a lejáratig megtartja. Más esetben a hozam általában különbözik a névleges kamattól. Pl.: ha kibocsátáskor a névértéknél olcsóbban – úgynevezett diszkonttal – vásárolta a kötvényt a befektető, és azt a lejáratig megtartja, akkor a névleges kamaton felül árfolyamnyereséghez is jut, ezért a kötvényből származó hozama magasabb lesz, mint a névleges kamat.

Árfolyam – hozam kapcsolata

Minél magasabb a hozam, annál többen szeretnének pénzt befektetni, de annál kevesebben kívánják a befektetésüket eladni vagy hitelt felvenni. A piaci hozamszint az a szint, melyen a befektetendő tőke és a felvenni kívánt pénz mennyisége a piacon egyensúlyba kerül. A piaci hozamszint a futamidőtől függően más és más lehet, így például létezik egy napos, egy hónapos, egy éves, két éves stb. piaci hozam.

A piaci hozamszint mértéke folyamatosan változik olyan tényezők hatására, mint a makrogazdasági környezet (infláció, államháztartási és fizetési mérleg hiány, stb.) vagy a kötvény kibocsátója fizetőképességének alakulása. A napi változás többnyire kicsi, de a kötvény árfolyamában a hátralévő futamidő hosszúságától függően már nagyobb változást is okozhat.

A piacon a kötvények árfolyama mindig arra a szintre áll be, amely mellett a kötvény lejáratig tartó hozama megegyezik a piaci hozamszinttel,mivel  alacsonyabb hozam mellett nem lenne vevő a papírra, magasabb hozam mellett pedig eladót nem találnánk rá. A kötvények piaci ára ezért a futamidő során naponta változik, mégpedig ellentétes irányban, mint amerre a piaci hozamszint.

Befektetési időszakra jutó hozam

Ha a kötvény piaci hozamáról beszélünk, akkor a hozamot mától a futamidő végéig szóló időszakra vizsgáljuk, a kötvény mai piaci árfolyamával számolva. A befektető  futamidő alatt bármikor megveheti  a kötvényt, és a lejárat előtt el is adhatja azt. Ebben az esetben a vétel és az eladás közötti időre jutó hozam (az ún. befektetési időszakra jutó hozam) is érdekelni fogja a befektetőt.

A befektetési időszakra jutó hozamot az határozza meg, hogy mennyiért vásároltuk meg a kötvényt, a tartási idő alatt mennyi kamatot kaptunk rá a kibocsátótól, milyen árfolyam sikerült eladnunk. Ha a vétel és az eladás között a piaci hozamszint nő, akkor a befektetési időszakra jutó hozam alacsonyabb lesz, mint az a hozam, amelyen a kötvény vásárolva lett.

Miért és hogyan hat a piaci hozamszint változása a kötvények árfolyamára?

Tegyük fel, hogy valamikor névértéken vásároltunk egy 100.000 Ft címletű, két év futamidejű, fix kamatozású, évente 10% kamatot fizető kötvényt. (A 10 %-ot hívjuk a kötvény névleges, avagy nominális kamatának.) Egy év elteltével, amikor megkaptuk az első év után járó 10.000 Ft kamatot, az egy éves futamidőre szóló piaci hozamszint már csak 7% volt. Ez azt jelenti, hogy aki ekkor akarta egy évre befektetni a pénzét, már csak olyan lehetőségeket talált, amelyek 7%-os hozamot hoztak.

Mennyit ért akkor ez a  – most már csak 1 éves hátralévő futamidejű – 7% kamatot fizető kötvény?

Természetesen annyit, amilyen árfolyam mellett a kötvény hozama éppen 7% lesz. A kötvény a lejáratakor 110.000 Ft-ot fizet a tulajdonosának (100.000 Ft tőkét + 10.000 Ft kamatot). Azt az összeget keressük tehát, amelyet 7%-kal megnövelve éppen 110.000 Ft-ot kapunk, azaz a kötvény 102.803 Ft-ot ért (102.803* 107%= 110.000). A kötvény vásárlója ugyanis 102.803 Ft-ot fizetve a kötvényért, és azt a lejáratig megtartva, ugyanúgy 7197 Ft (7%) hozamhoz jut, mintha bárhol máshol helyezett volna el 102.803 Ft-ot egy évre, 7%-os kamatra.

Ha nem tartottuk meg a lejáratig a kötvényt, hanem az első év után eladtuk 102.803 Ft-ért, ezzel a 10.000 Ft kamaton felül 2803 Ft árfolyamnyereséghez, összesen 12.803 Ft jövedelemhez jutottunk. Mivel 100.000 Ft-ot fektettünk be, a kötvényéből a piaci árak kedvező alakulása miatt végül összesen mintegy 12,8%-os éves hozamhoz jutottunk(ez a korábban említett befektetési időszakra jutó hozam)!

Jól látható tehát, hogy hiába volt fix kamatozású az kötvényünk, csak a teljes két évre szóló hozamot ismerhettük előre (évi 10%). A kötvény vásárlásakor nem tudhattuk, hogy végül mekkora jövedelmet hoz nekünk, ha arra kényszerülünk, hogy a futamidő lejárata előtt adjuk el, hiszen a vásárláskor még nem láthattuk előre, hogy milyen árfolyamon sikerül majd értékesíteni a kötvényt.

Mi az összefüggés a kockázat és a hozam között?

A befektetések hozamának nagyságát befolyásolják előre nem látható, véletlen események. A kockázatosabb befektetések (pl. részvények) erősebben ki vannak téve véletlen hatásoknak, mint a kevésbé kockázatosak (pl. rövid lejáratú állampapírok).

Minél kockázatosabb egy befektetés, annál nagyobb a várható hozama. A várható hozam azt mutatja, hogy az adott típusú befektetésektől hosszú távon, éves átlagban mekkora jövedelemmel tervezhetünk. Minél kockázatosabb egy befektetés, annál nagyobb az esélye, hogy a befektetés hozama eltér a várható hozamtól. Kockázatnövelő tényező, ha a befektetést a vásárlást követően rövid időn belül értékesíteni akarjuk. A legkifizetődőbb, a hosszú távú gondolkodás és befektetői szemlélet.

A múltbéli hozamok és a jövőkép

Nem szabad megfeledkezni arról, hogy a múltbéli hozamok nem jelentenek semmiféle garanciát a jövőbeni hozamok tekintetében. Ezért az soha nem lehet az egyedüli figyelembe vett ok a befektetési döntésünk meghozásánál. A múltbeli hozamnál lényegesen fontosabbak a jövőbeli várakozásaink, hisz a jelenleg befektetendő pénzünk hozamára nem a múltbeli, hanem a jövőbeli piaci események lesznek hatással. A befektetési alapok teljesítményét lehet egymáshoz és a piaci jelzőszámokhoz viszonyítani, valamint a kockázati mutatók alapján értékelni.

Az alapok múltbéli teljesítményeinek összehasonlításakor azonban csak azonos stratégiájú, azonos időszakra vonatkozó, azonos módon számolt teljesítményeket vethetünk értelmesen össze. Hangsúlyozni kell azonban, hogy a hozam és a kockázat csak egymással összefüggésben értékelhető, és hogy minden befektetés jövőbeli jövedelmek jelenértéke.

Portfólió összeállítás:

Minden befektető olyan befektetést szeretne, ami magas hozamot garantál alacsony kockázat mellett, és persze bármikor hozzáférhető. Sajnos ilyen befektetési lehetőség szinte nincs. A hozam, kockázat, likviditás hármasából többnyire az egyikről le kell mondanunk a másik kettő javára.

A befektetési alapok bőséges választéka lehetővé teszi, hogy mindenki megtalálja a számára leginkább megfelelő befektetést. A döntés ugyanakkor soha nem egyszerű. Először is a befektetőnek meg kell fogalmaznia saját céljait és elvárásait, majd ennek függvényében válogathat a lehetőségek közül.

Befektetés előtt célszerű mérlegelni:

  • milyen célra takarékoskodunk?
  • előreláthatólag mikor lesz szükségünk a pénzre?
  • mekkora árfolyam ingadozást tudunk elviselni rövidtávon?

Érdemes a befektetés időintervallumát a megtakarítás intervallumához igazítani. Mindig legyen olyan befektetésünk, amihez  bármikor hozzá lehet férni. Hosszabb távra nélkülözhető pénzünket azonban érdemesebb olyan alapba tenni, ami hosszú távon nagyobb hozamot ígér. 1-2 éves időtartamra választhatunk ingatlan, kötvény vagy vegyes alapot, ennél hosszabb időtartamra részvény alapokat válasszunk. (Az ajánlott tartási idők általában megtalálhatók az egyes alapok leírásánál.)

A Befektetési jegyeken elért árfolyamnyereség adózása:

A személyi jövedelemadóról szóló törvény szerint a hivatalos forgalmazó helyeken vásárolt és visszaváltott befektetési jegyeken szerzett árfolyamnyereség kamatnak minősül, és az erre vonatkozó adó kulcsa jelenleg 16%.

A kamatadón túl 2013. augusztus 1-től Az egészségügyi hozzájárulásról szóló 1998. évi LXVI. törvény alapján a kamatjövedelmek után további 6%-os egészségügyi hozzájárulást (EHO-t) kell fizetni. Az EHO-t csak a 2013. augusztus 1-jén és az ezt követően megszerzett kamatjövedelemre kell elszámolni. Kamatadót köteles fizetni az ügyfél, azt azonban a forgalmazási helyen a forgalmazó kifizetéskor vonja le és fizeti meg a NAV felé.

Mint látható, a téma igen sokrétű és színes, a befektetések komoly ismereteket igényelnek.

Semmiképp ne hozzunk döntést befektetési alapok ügyében  anélkül, hogy szakemberrel konzultálnánk előtte!

Az Első

Szia! Attila vagyok, az Első. A Gazdagsag.hu megálmodója és alapítója. A weboldal több weboldal egyesítésével jött létre és fejlődik önállóan tovább. A tanácsom: ne csak olvass, hanem hasznosíts és küzdj meg a céljaidért. Megéri!

Vélemény, hozzászólás?

Legújabb innen - Anyagi Gazdagság