A konfliktusok elkísérik a mindennapjainkat. Legyen szó vitáról, szóváltásról vagy egy egyszerű félreértésről, a konfliktusok soha nem kerülhetők el teljesen sem a magán-, sem a szakmai életben.
A varázsszó itt a helyes konfliktuskezelés – mert aki képes elsajátítani a konfliktusokhelyzetek során alkalmazható helyes eljárásmódot, az nemcsak megerősödve kerülhet ki belőlük, hanem vezetői pozícióhoz szükséges előnyre is szert tesz.
Ebben a cikkben segítünk felismerni a konfliktusok pozitív oldalait, és megmutatjuk, milyen módjai vannak a konfliktuskezelésnek.
Milyen előnyökkel járhat egy konfliktus?
- Egy konfliktus feltárja a különbségeket
Milyen unalmas lenne, ha mindannyian egyformák lennénk, és ugyanazt a véleményt képviselnénk! A különböző vélemények és nézetek változatossá és színessé teszik a társadalmat. Egy konfliktus során ezek az eltérő vélemények kerülnek napvilágra.
- A konfliktus biztosíthatja az egységet
A helyes konfliktuskezelés a csoportkohéziót és a csoport egységét egyaránt erősítheti.
- A konfliktus megőrizheti azt, ami már létezik
A szükségtelen és nemkívánatos változások elleni védekezéssel helyreállítható a stabilitás és a jól bevált menetrend. Erre is alkalmas lehet a konfliktus.
- Egy konfliktus változást hozhat
Nem mindig van értelme megtartani azt, ami már létezik és ami nem működik. Néha szükséges a konfliktus a változáshoz.
- Egy konfliktus sokféleséget eredményezhet
Legyen szó bármilyen konfliktustól, végül mindig következtetéseket vonhatunk le belőle, megoldást találhatunk rá, ami utána mindig sokféleséget eredményez.
A konfliktuskezelés a vezetők feladata
Minél korábban sikerül azonosítani a konfliktusokat és minél gyorsabban tudunk megfelelő megoldásokat találni rájuk, annál harmonikusabb lehet a csapatmunka.
Ha azonban a konfliktusok észrevétlenül zajlanak, a hangulat negatív irányban változik, romlik a munkateljesítmény, legrosszabb esetben pedig még elbocsátásokra is sor kerülhet.
Konfliktusmegoldási lehetőségek
A lehetséges megoldások, amelyekkel egy konfliktust fel lehet oldani, ugyanolyan változatosak, mint maguk a konfliktusok.
Általában hat alapvető mintát különböztetnek meg, amelyek hozzájárulhatnak a konfliktusok megoldásához, ezek
- a menekülés,
- a megsemmisítés,
- a behódolás,
- a delegálás,
- a kompromisszum és
- a konszenzus.
A menekülés mintájában a konfliktusokat vagy elkerülik, vagy figyelmen kívül hagyják, amikor felmerülnek. Az érintettek elmenekülnek a konfliktus elől, például félelemből vagy kétségbeesésből, mert attól tartanak, hogy nem tudnak győzedelmeskedni.
Egy lépéssel feljebb van az ellenfél megsemmisítése. Ennek klasszikus példája a zaklatás.
A harmadik szakasz a behódolás, amelyben az egyik fél aláveti magát a másiknak és átveszi a véleményét – a sajátjától függetlenül, így lehetséges a konfliktus átmeneti megoldása.
A negyedik alapmintában, avagy a delegálásban egy harmadik személy is szerepel a konfliktus megoldása közben. Ő közvetít az érintett felek között, és ideális esetben elvezeti őket a megoldáshoz.
Kompromisszum esetén az érintett felek egyeznek meg.
A konszenzus a konfliktuskezelés csúcsa. A konszenzus olyan vélemény, amelyet minden érintett fél ellentmondás nélkül elfogadhat, és a konfliktus megszűnik.
