Vannak azok a bizonyos kellemetlen érintések, kacsintások, kézfogások, pillantások…

https://www.youtube.com/watch?v=ovo7uA8JrCk

Egy kézfogás vagy annak elmulasztása nagy galibát tud okozni, sőt van ahol hetekig csak erről beszélnek.

A testbeszéd sokkal többet árul el rólunk, mint a verbális kommunikációnk. A Te testnyelved vajon mit közöl másokkal?

Néhány jelentős ok, amiért érdemes figyelni rá:

–  Egyáltalán nem mindegy hogyan viselkedünk egy randin.

–  Új kapcsolataink kialakításában meghatározó, egyenesen kulcsfontosságú.

–  Egy állásinterjún döntő lehet az is, hogy milyen benyomást keltesz szimplán azzal, hogy besétálsz egy tárgyalóba vagy irodába.

–  Üzleti tárgyaláson a bizonytalanság vagy a magabiztosság egyből tükröződik partnered vagy ügyfeled irányába.

Az első megítélésekből többnyire minden ember messzemenő következtetéseket von le!

Engedjétek meg, hogy leírjam röviden a Tufts Egyetem egyik kutatójának, Nalini Ambady kutatásának összefoglalását:

Emberekkel megnézettek több félperces néma klipet, amely arról szólt, hogy hogyan fogadnak orvosok pácienseket.  A kutatásból kiderült, hogy amelyik orvos kézmozdulatai, gesztusai nem voltak szimpatikusak azt könnyebben beperelnék. Hiába értett a dolgához vagy sem. Tehát az orvos interakciója és szimpátiája döntött.

Egy másik érdekes megállapítás, hogy egy online beszélgetésnél vagy egyeztetésnél jól eltalált hangulatjelek segítségével pozitív benyomást tehetünk,  viszont ha bizonytalanok vagyunk benne, hogy az a szmájli odavaló, akkor ne hazardírozzunk, mert könnyen kellemetlen helyzetbe kerülhetünk.

Be szeretnék nektek mutatni egy praktikát, ami ingyenes és bárki bármikor gyakorolhatja. Mielőtt elmondanám miről is van szó, vizsgáld meg éppen milyen testhelyzetben vagy. Valaki éppen görnyedt, keresztbe tette a lábát, keresztbe tette karjait, kapaszkodik az egyik karjába vagy éppen kinyújtózott és még sorolhatnám.

Milyen testhelyzetben ülsz vagy állsz vagy esetleg fekszel?

Szeretném, ha megfigyelnéd, aztán hamarosan visszatérünk rá.

Amy Cuddy szociálpszichológust gyerekkora óta ámulatba ejt mások testbeszédének elemzése. Fő területe az előítéletek tanulmányozása. Több egyetemen és egy üzleti iskolában tanít. Régóta érdekli a hatalom és a dominancia nonverbális jeleinek tanulmányozása. Az ő teóriáját fogom nektek bemutatni, amely komolyan foglalkoztatni kezdett.

Nonverbális jeleink nem csak másokra, hanem saját magunkra is komolyan hatnak (élettanilag, érzelmileg, gondolatilag stb.).

Az állatok birodalmában mi a dominancia kinyilvánító eszköze? A nonverbális kommunikáció.

Könnyen megállapítható egy magába fordult, kevés teret elfoglaló gorilláról , hogy a hierarchia alján vagy tetején helyezkedik el.

Az emberek is ugyanígy viselkednek.

Ha kinyílunk több teret foglalunk el és erősnek érezzük magunkat, ha kevesebbet, akkor nem érezzük magunkat erősnek. Általában akkor nyílunk ki, ha tartós vagy pillanatnyi hatalmat érzünk. Ezt az önkifejezési módot Jessica Tracy kutatta. Tanulmányából kiderül az, hogy egy ősi hatalom kifejeződéséről van szó.

Érdekesség: azok akik látnak és azok akik vaknak születnek, ugyanezt teszik amikor fizikai versenyen győznek. Semmi különbség nincs.

Pont úgy viselkedünk, mint az állatok. Hajlamosak vagyunk arra, hogy mások nonverbális jeleit kiegészítsük.  Egy példa: ha valaki nagyon hatalmaskodóan viselkedik velünk, akkor hajlamosak vagyunk gyengének érezni magunkat és összemegyünk.

Amy Cuddy megfigyelte ezt a fajta viselkedést az osztálytermekben is. Mit állapított meg?

Azt, hogy az MBA hallgatók a nonverbális eszköztár egész palettáját reprezentálják. Vannak, akik amint belépnek a terembe egyből a társaság középpontjába kerülnek, mozdulataikkal megtöltik a teret és ahogy leülnek egyből elnyújtózkodnak és kiterjednek. Röviden: maguknak akarják a teret.

Vannak akik szinte össze vannak roppanva amikor belépnek, és amint helyet foglalnak azon nyomban összehúzzák magukat.

Fontos!

Az, hogy hogyan viselkedsz összefüggésben van azzal, hogyan teljesítesz. A félénk emberek hiába tudnak sokat nem mutatják meg a bennük rejlő tudást. A magabiztos emberek is gyakran követnek el hibákat, viszont sokkal többet mutatnak meg magukból, így könnyebben építenek kapcsolatot, valamint egyszerűbben érvényesülnek az életben.

Nem vagy magabiztos, mert izgulsz egy állásinterjú előtt? Félsz valamitől, mert egyszer ért egy rossz élmény?

Itt a megoldás!

Amy Cuddy és munkatársa Dana Carney feltette a kérdést: Mi lenne, ha nonverbális jeleink irányítanák azt, hogy mit gondolunk magunkról? Agyunk irányítja testünket, de testünk irányíthatja agyunkat?

Először is, hogy néz ki a hatalommal bírók elméje?

Azok az emberek, akik hatalommal bírnak, azok magabiztosak, asszertívek és optimisták. Egyetlen egy cél lobog előttük a győzelem. Elvont dolgokon könnyen töprengenek. Szeretnek kockáztatni.

Amy Cuddy a hormonoknál kezdte felvetését vizsgálni. Két fontosabb hormonnál látott figyelemre méltó eltérést:

1. Tesztoszteron: ami a dominanciahormon

2. Kortizol: stressz hormon.

Laborokba invitáltak embereket, hogy lefolytassanak egy kísérletet. A kísérlet előtt nyálmintát vettek. Az egyik csoport tagjainak külön-külön 2 percig egy szobában hatalmi pozíciót kellett felvenniük, a másik csoportnak gyenge pozíciót.

A kísérlet után újabb nyálmintát vettek. Azt figyelték meg, hogy a hatalmi pozíciót felvevő embereknek magasabb lett a tesztoszteron és alacsonyabb lett a kortizol szintjük. MÁR 2 PERC UTÁN!

Tesztoszteron: Hatalmi pozíciót felvevő embereknél 20%-ot emelkedett, míg a hatalom nélkülieknél 10%-os csökkenést mértek átlagosan.

Kortizol: Hatalmi pozícióban 25%-os csökkenést, gyenge pozícióban 15%-os növekedést mértek átlagosan.

Megállapítás: nonverbális nyelvünk merőben vezérli, azt hogy magunkról és másokról hogyan gondolkodunk.

Amy Cuddy miután nyilvánosságra hozta kutatását a média nevetség tárgyává tette. Azt a kérdést tették fel hogy, ha állásinterjúra megyünk, akkor fel kell tenni a lábunkat az asztalra vagy hátra kell dőlnünk és szét kell terpeszkednünk, mint egy király?

Dehogy…

A lényeg azon van, hogy hogyan viszonyulunk magunkhoz. Egy vizsga vagy egy állásinterjú előtt összehúzzuk magunkat kicsire, belebújunk jegyzeteinkbe és összekuporodunk. Ez nem egészséges. A kutatás elindítója szerint addig gyakoroljuk, színleljük magabiztosságunk, amíg nem sikerül! Erre alkalmas színtér lehet egy csendes park, egy fürdőszoba, egy lift vagy egy hely, ahol senki nem figyel.

A lényeg: addig színleld amíg azzá nem válsz! Az önbizalom építése itt kezdődik!

„Húzd ki magad, mosolyogj, hadd törjék csak a fejüket, hogy mitől van olyan jó kedved.” Dan Brown