városmarketing: I love New York

Miből áll a városmarketing?

A városmarketingről írtam legutóbb, és most is erről fog szólni a poszt.

Városmarketingnél a várost értjük termék címszó alatt.

A hagyományos értékesítésnél sokkal összetettebb, hiszen az alábbiak mind beletartoznak:

  • az adott helység természeti adottságai,
  • értékei,
  • híres szolgáltatásai,
  • turista vonzó ingatlanok (pl. Festetics Kastély),
  • a rendezvények (pl. Tokaj Hegyalja Fesztivál),
  • az előállított dolgok (pl. porcelánok), és a róluk kialakult imázs,
  • az önkormányzat szolgáltatásai,
  • helyi vállalkozások,
  • és bármilyen tevékenység, ami szorosan kapcsolódik a város nevéhez.

“Már csak azért is összetett dolog a városmarketing, mert nem egy tulajdonos birtokolja az egész várost.”

Közjavak is alkotják, mint például a természeti értékek, de vannak magántulajdonok is, mint az ingatlanok, vagy bizonyos vállalkozások szolgáltatásai.

városmarketing: I love New York

Amit figyelembe kell venned, ha a városodat termékként kezeled:

  • egy város árucsomagja komplex, összetett,
  • kettős képe van, ami magába foglalja a fizikai megjelenést, továbbá a róla kialakult egyéni képeket,
  • sokszoros szintű cserefolyamat van jelen abból adódóan, hogy a tulajdonosi kör sokrétű,
  • nagyon fontos része a városoknak az imázs, ami alapján a célcsoport megítéli a helyet,
  • fejlesztése időt és pénzt igényel, éppen ezért nehezen fejlődik, viszont a fejlődésnek imázs szinten is látszania kell.
  • hierarchia van, vagyis egy város egy nagyobb régió alá tartozik (a régió szintén lehet “termék”, pl. “Balaton”)
  • a döntések általában az előzetes bizalmon alapulnak, nincs lehetőség kipróbálásra, és a vevői döntés hosszabb távú, nagyobb elkötelezettséggel jár, mint egy átlagos fogyasztói terméknél.

A célcsoportok

Ha városmarketingről van szó, a célcsoport is összetett, nem csak maga a város.

A szakirodalom négy csoportra bontja a fogyasztókat.

1. Lakosság

Értjük ezalatt a helyieket, és azokat, akik szeretnének betelepülni. Igényeik közé tartozik az, hogy jó körülmények között tudjanak élni a városban, működjenek a szolgáltatások, és ne érezzék magukat kívülállónak, amikor a helység ügyeiről van szó. Ezek az igények persze a kortól és anyagi helyzettől függenek.

A városmarketing legfőbb dolga, hogy mindenki elvárásainak meg tudjon felelni.

2. Az ideiglenesen itt tartózkodók (turisták, diákok, dolgozók)

Ők általában valamilyen élmény vagy szolgáltatás miatt jönnek az adott városba. Céljaik nagyon különbözőek, ezért a szolgáltatásoknak szinkronban kell lenniük az ő elvárásaikkal is. Például a turisták feltehetőleg szórakozni szeretnének, addig a helyiek pihenésre vágynak. Az önkormányzat dolga felállítani a fontossági sorrendet, és megvalósítani a kitűzött célokat.

3. Gazdasági szereplők

Azok tartoznak ide, akik vállalkozásuk helyéül választották a várost. A helyi erőforrásokra támaszkodnak, mint például munkaerő, természeti kincsek, vagy infrastruktúra, és így termelnek adót, vagy építenek ki fontos gazdasági kapcsolatokat a város részére.

4. Más szervezetek, pártok, egyházak

Ide azok az emberek vagy egyesületek tartoznak, akik tevékenységükkel részt vesznek a város életében. Fontos szempont, hogy a politikai döntéshozóknak milyen kép tükröződik vissza a városról.

Természetesen a különböző célcsoportoknak különböző marketing szükséges. A turizmust segíti a város kulturális fejlesztése, viszont hogy fejlődjön a gazdaság, ahhoz megfelelő környezet és újítást ígérő kommunikáció, innovatív működtetési megoldás szükséges.

Minden vélemény számít!