Offshore cégalapítás – miért, hol, hogyan éri meg offshore céget alapítani?

Offshore cégalapítás - miért, hol, hogyan éri meg az offshore céget alapítani?
Tartalom mutasd

Mit is takar az offshore, offshore cég kifejezés? Maga az offshore szó angol eredetű, szó szerinti fordításban „parton túlit, parton kívülit” jelent. Offshore cégnek pedig azokat a cégeket nevezzük, amelyeket olyan országokban jegyeznek be, ahol nem folytatnak tevékenységet, és a külföldön végzett tevékenységük után nem kell adót fizetniük. Ennek fejében általában csak néhány száz dolláros átalányadót kell megfizetniük évente.

Ezen cégek célja, hogy elkerüljék az egyes országok magas, vagy annak vélt adóterheit. Hazánkban is egyre többet lehet hallani az offshore cég elnevezést, ami azt mutatja, hogy a magyar vállalkozók is érdeklődnek a  lehetőség iránt.

Az offshore cégeknek tehát nem származik bevételük abban az országban, ahol bejegyezték őket, csak annak határain kívül. Elvileg tehát offshore cég a világ bármelyik országában létezhet, de az nem biztos, hogy ehhez adókedvezmények is társulnak. Azt tudni kell azonban, hogy nem számít belföldi gazdasági tevékenységnek menedzserek és adminisztratív stáb, valamint irodák működtetése, befektetési és holding tevékenység folytatása illetve bankszámlák fenntartása.

Az offshore cégek számos előnyt élvezhetnek, mint például:

  • csak kevés adminisztrációs és bürokratikus feltételnek kell megfelelniük
  • nincs, vagy minimális a nyilvántartási és beszámolási kötelezettségük az adott ország adóhivatala felé
  • a tulajdonosok és a vezetők adatai nem publikusak

Az igazsághoz azonban hozzátartozik, hogy ezek a cégek nem teljesen adómentesek. A bejegyzés szerinti országban adónak megfelelő éves összeget kell fizetniük. Az általuk fizetendő adó mértéke viszont sokkal alacsonyabb, mint a normál cégek esetében.

Szerte a világban közel ötven olyan helyszín létezik, ami adóparadicsomi  lehetőségként komoly kedvezményeket kínál az offshore cégek számára. Klasszikus adóparadicsomnak pl. valamely szigetcsoportot, szigetköztársaságot vagy kicsi országot nevezünk. ( Brit Virgin-szigetek, Naurui Köztársaság, Panama) Az idők során az adóparadicsomok átrendeződtek.

Eleinte a fejlett országok közelében alakultak ki, mint pl. Svájc, Monaco, Liechtenstein, Andorra, Luxembourg, de politikai nyomás hatására ezek a kontinensen fekvő államok korlátozták a lehetőségeket. Így mára szinte csak a tengerekkel körülvett,ezáltal  erősebb szuverenitással rendelkező szigetekre szorultak vissza az adóparadicsomok.

Ha a térképet nézzük, láthatjuk, hogy a legfejlettebb államok köré szinte fürtökbe nőttek ezek a paradicsomok. Az USA mellett a karibi térség szinte minden szigete, Európa környékén a Csatorna-szigetek, Man sziget, Ciprus, Málta, Gibraltár, a távol-keleti térségben pedig Malajzia, Hong Kong, Vanuatu stb.

A magyar társasági jogban is található hasonló társasági forma, az úgy nevezett vámszabadterületi társaság. Az ilyen cég magyarországi székhellyel rendelkezik. A cégnyilvántartás szerint magyar illetőségű, üzleti tekintetben pedig  külföldinek minősül. Tehát ha bármit vásárolni  akar Magyarországon, akkor az magyar szempontból export,  ha elad Magyarországra, az magyar szempontból import.

Adódik a kérdés, hogy tud egy magyar cég belföldön működni, ha üzleti szempontból külföldinek számít.  A teljesen egyértelmű ellentmondást a vámszabadterület intézménye oldja fel. A vámszabadterületi társaság tevékenységét, és árui raktározását olyan helyen végzi, mely vámjogi szempontból nem minősül belföldnek.

Az ilyen területeken ugyanolyan vámszabályok vannak életben,mint az államhatárokon. Egy magyar vámszabadterületi társaság más államok szemszögéből  ugyanúgy offshore cégnek minősül, mint   a fent említett  bármely országok offshore cége . A különbség a cég székhelye szempontjából a  “hazai” adórendszerben rejlik.

Legális-e az offshore cég?

Az offshore cégrendszer pontosan és szigorúan szabályozott jogterület azokban az országokban, ahol erre jogi lehetőség van, akárcsak bármilyen más jogterület. Törvények szabályozzák, mintákkal rendelkezik, saját szakirodalma van, teljesen elfogadott jogi lehetőség, de Magyarországon egyelőre csak a multinacionális cégek és a gazdagabb vállalkozók ismerik és használják.

Ki kell emelni, hogy az adott országban törvény teszi lehetővé a kedvező adózási feltételeket az offshore cégek részére. Tehát nem arról van szó, hogy a cég illegálisan nem fizet adót, hanem pont fordítva: törvények által biztosított módon mentesül az adózás egy része, vagy teljes egésze alól.

Vagyis ez az állam által elfogadott és szabályozott dolog, melynek sok országban évszázados hagyományai vannak. Ezen felül sok embernek ad az adott országban is megélhetést. (névleges igazgatók, bejegyzéssel foglalkozó cégek, ügyvédek, közjegyzők, stb.)

Az offshore cégeknek meg kell felelni bizonyos feltételeknek, mintha csak nem offshore-ok lennének. Működésük jogi, pénzügyi, számviteli feltételekhez van kötve. Bár ezeknek sokkal könnyebb megfelelni, mint egy hazánkban bejegyeztetett cég esetében.

Egy offshore cég ugyanolyan vállalat, mint bármelyik másik, csak teljesen legális adóoptimalizálási célokat szolgál, és számos más egyéb előnnyel jár.Az adóparadicsomokban törvények szabályozzák az adókedvezményeket.

A Brit Virgin-szigeteken bejegyzett cégek számára ezt a kedvezményt az 1984-ben elfogadott törvénykönyv biztosítja.

Miért előnyös adókedvezmények nyújtása a bejegyző ország számára?

Az adóparadicsomok többnyire kicsi országokban helyezkednek el. A lakosság száma általában minimális. Gazdaságukban a legfontosabb helyet a turizmus tölti be. Az offshore üzlet fontos bevételeket jelent számukra. Általuk munkahelyek jönnek létre.

Pl.jogi irodák, állami bejegyző apparátus, képviselők, az itt bejegyzett bankok, stb. Ugyanakkor az állami illetékekből és adókból az ország bevételhez jut. A Brit Virgin-szigeteken 17 000 ember el es kb.460 000 offshore cég van bejegyezve. Amennyiben az összes itt bejegyzett cég megfizeti a 300 dolláros éves illetéket, ez azt jelenti, hogy csak az offshore cégek illetékéből minden helyi lakosra évi 8000 dollár jut. A dolog nem szorul magyarázatra…

Mi az a tax haven (adóparadicsom)?

A tax haven szintén angol szó, adókikötő, adómenedék a jelentése. Azokat az államokat nevezik így, amelyek az offshore cégalapítás számára különösen kedvező feltételeket biztosítanak. Mik ezek a különösen kedvező feltételek?

  • Kedvező adózás – nincs nyereségadó,vagy csak alacsony , valamint egyéb adókat is csak minimálisan szabnak ki
  • Minimális bürokrácia – egyszerű könyvvitel, a szükséges hivatalos igazolások egyszerűen, gyorsan beszerezhetőek
  • Diszkréció – a cégben érintettek adatainak bizalmas kezelése
  • Biztonság – a tulajdonosoknak, vezetőknek korlátozás nélküli rendelkezési joguk van a cég vagyona felett maximális politikai stabilitás mellett.
  • Rugalmasság – a cég vagyona bármikor, bármely célra, a tulajdonos,vezető akarata szerint könnyen és gyorsan felhasználható
  • Fejlett infrastruktúra – tökéletes telekommunikáció, postai szolgáltatás, magas szintű bankrendszer, jó közlekedés, komoly szakértői háttér

Mitől lehet adómentes egy offshore cég?

Mint fentebb szó esett róla, az offshore cégek nem adómentesek. Az offshore cégeknek az adóparadicsomban, de sok esetben a tényleges tevékenységük országában is különböző adókat kell fizetniük. A magyar vámszabadterületi társaság is offshore cég, adófizetési kötelezettsége azonban – igaz speciális szabályok szerint- mégis van.

Ha nem is teljesen adómentes, tényleges hazai adóterhei minimálisak, és ami nagyon lényeges, hogy többnyire nem kell nyereségadót fizetnie. Az ilyen adómentesség rendkívül előnyös, nincsenek hivatalos könyvviteli előírások, forgalommal kapcsolatos bevallási követelmények, és ellenőrzések se.

Mennyi így az adó?

Ez sok körülménytől függ. Vannak olyan helyek,( pl. Liechtenstein,) ahol nyereségadó nincs, de az alaptőkét és a felosztatlan tartalékokat (gyakorlatilag  a teljes vagyont) évente egy ezrelék, de minimum 1000 CHF tőkeadó terheli, ehhez bizonyos esetekben forrásadó is járul.

Cipruson például minimális, 4,25%-os nyereségadót kell fizetni. A legtöbb helyen viszont csak igen alacsony társasági adót vetnek ki és azokat másként is nevezik el. (franchise adó, honosítási díj, megújítási illeték stb.), Ez fix összeg, de a cég forgalmához, nyereségéhez, vagyonához nem kötődik.

Az ilyen adó mértéke évi maximum néhány ezer dollár. A hazai adón kívül az offshore cégeket terhelhetik adókötelezettségek a működésük szerinti országban is. Az adó nagysága helytől és tevékenységtől függően változik.

Tévhit, hogy, hogy az offshore cégek illegális formában működnek, illegálisan optimalizálják az adót. Sokan az offshore hallatán a pénzmosásra gondolnak. Az adóterhek csökkentése a társaság érdeke, nem azoké, akik a társaság helyett akarják elkölteni a pénzét. Szinte természetes, ők az offshore cégalapítás ellen vannak. Az offshore cégek létezését hazánkban és külföldön egyaránt az összes hatóság elfogadottnak tekinti.

Mikor éri meg offshore céget alapítani?

Akkor amikor az adó belföldön magasabb, mint az offshore cég fenntartási költsége. Ha valaki tőzsdei devizakereskedelemi tevékenységet folytat, akkor még céget sem kell alapítani, elég magánszemélyként egy offshore bankszámlát nyitnia!

Hol érdemes offshore céget alapítani?

Ez több mindentől függ, az első és legfontosabb szempont az, hogy hol a legolcsóbb, a leggazdaságosabb. A cégalapítás költségeit az irodák egy összegben szokták megadni, melyek az alábbiakat tartalmazzák:

  • alapító okirat elkészítése
  • alapítók biztosítása
  • regisztrált iroda és képviselő  biztosítása az első évre
  • Névleges tisztviselők (igazgató, titkár) biztosítása az első évre
  • Névleges tulajdonosok biztosítása az első évre
  • A bejegyzéssel kapcsolatos eljárási díj
  • Hivatalos illetékek
  • Postai költségek
  • Hivatalos szárazbélyegző
  • Nyilvántartó mappa (a cég belső ügyeinek regisztrálására)
  • Részvény nyomtatványok
  • A cég fenntartásának minden évben visszatérően az alábbiakban felsorolt költségvonzatai is vannak:
  • Évente egyszer fizetendő fix adó, vagy azt helyettesítő díj
  • Iroda és képviselő fenntartása – ez előírás. Ez a képviselő tartja a kapcsolatot a menedzsmenttel, számukra különböző szolgáltatásokat teljesít, valamint gondoskodik az adó határidőre történő megfizetéséről.
  • Irodaszolgáltatások díja. Pl. hivatalos iratok, hiteles másolatok beszerzése, titkársági szolgáltatások, telefon, telefax, postázás, stb.
  • Könyvvitel díja
  • Névleges igazgatók, tulajdonosok díja

Gyakorlati tudnivalók

A cég létrehozásához szükséges idő függ attól, hogy hol alapítják, a magyar és a külföldi szakértő iroda tapasztaltságától, felkészültségétől, és az esetleges különleges igényektől. Ha az ügyfél szeretné meghatározni a cég nevét- és nem előre létrehozott név közül választ – akkor némileg több időt vesz igénybe az eljárás.

A cég bejegyzése a fentiek függvényében kb.1-60 napot vesz igénybe. Ehhez jön még a banki átutalással, különleges kívánságokkal, valamint a postázással eltelt idő. Általában egy saját névválasztású cég 3-90 nap teljesen elkészül.

Minden országban változó, hogy a cég mely adatai publikusak. Pl. az USA-ban sem a tulajdonosok, sem az igazgatók személye nem kerül be a hivatalos nyilvántartásba, a brit jogmintát alkalmazó országokban pedig nyilvános mindkét adat. Ezekre az esetekre kínál megoldást a névleges tisztviselők alkalmazása.

A cégalapítás

Ha valaki offshore céget akar alapítani, meg kell keresnie a megfelelő, felkészült specialistát. Ez nagyon fontos, a siker múlik rajta. Magyarországon nem túl régre nyúlik vissza a gyakorlat, így a dolog rendkívül bizalmas volta miatt alaposan meg kell fontolnunk a szakértő megválasztását.

A profi szakértő irodák a külföldi cég alapítás minden lépését végigviszik az ügyfél helyett, így annak nincs szüksége a közvetlen kapcsolatfelvételre a külföldi alapítókkal. A cég létrehozását a külföldi irodák végzik a megjelölt helyen, az ügyfél rendelkezései alapján, így neki nem kell jelen lennie. Gyakorlatilag készen megkapja a szükséges dokumentumokat.

A cégalapítás menete

A gyakorlatban csak részvénytársaságok alapítására van lehetőség. Ez alól csak néhány esetben van kivétel. Az esetek nagy részében  angolszász részvénytársaságokról van szó, így ezeket kerülnek most bemutatárs. Más területen kisebb eltérések előfordulhatnak.

Az angolszász országokban nemigen használnak pecsétet. Ezért sokaknak furcsa lehet a túl egyszerű dokumentáció. Pl. a cég bejegyzését igazoló okiraton csak egy olvashatatlan aláírás, vagy aláírás bélyegzője szerepel. De jó pénzért kapható nemzetközi hitelesítő okirat.

Az USA és a brit jogot alkalmazó országok dokumentumai eltérnek.

ALAPÍTÓ OKIRAT – CERTIFICATE OF INCORPORATION

A külföldi iroda biztosítja az alapítót, rendszerint egyetlen tagot. Az eredeti alapító okiratot a megyei irattárban lefűzik, és csak a másolatát küldik ki az ügyfélnek, hivatalos igazolással együtt. Az igazolás egyrészt hitelesíti a másolatot, másrészt igazolja a bejegyzés tényét és időpontját.

Tartalma  a következő:

  • cégnév,
  • maximális alaptőke,
  • alapító neve és címe,
  • regisztrált képviselő neve és címe,
  • tevékenységi kör.

AZ ALAPÍTÓ GYŰLÉS JEGYZŐKÖNYVE

Az amerikai cégeknek csak egy alapítójuk van, így ez az okirat az egy személyi alapítónak az alapító gyűlés nevében hozott határozatait foglalja össze . Lényege, hogy kinevezi az első menedzsmentet (rendszerint közvetlenül a magyar ügyfelet), melyre egyidejűleg ráruházza a cég bejegyzésével, működtetésével kapcsolatos összes jogot. (bankszámlanyitás, részvénykibocsátás, szerződéskötés, stb.)..

A hivatalos nyilvántartásokban nem tüntetik fel a tisztviselőket és a részvényeseket, ezért az igazgatók, tulajdonosok kiléte onnan nem derül ki.

Amerikában nem előírás, hogy az alapító részvényt jegyezzen, ezért az első menedzsment (a magyar ügyfél) egy alaptőke nélküli céget vesz át. A magyar ügyfeleknek megfelel, hogy nem tulajdonosai, hanem teljhatalmú menedzserei a cégnek. Ebből semmi hátrányuk nem származik

CÉGNYILVÁNTARTÁS (CORPORATE RECORDS)

Egy exkluzív kivitelű gyűrűs mappa, melyben különböző nyomtatványok, az alapszabály tervezete, vízjeles levélpapírok a jegyzőkönyvek számára, vízjeles profi részvényjegyek, valamint a részvényregiszter található.

TÁRSASÁGI BÉLYEGZŐ (COMPANY SEAL)

Az angolszász országokban a hivatalos okiratok hitelesítésére szárazbélyegzőt használnak. Erre a pecsétre mindenképpen szükség van.

A  brit jogot alkalmazó adóparadicsomok dokumentumai:

ALAPÍTÓ OKIRAT (Memorandum of Association):

A külföldi iroda biztosítja az alapítókat. Többnyire két alapító szükséges. Az alapítók lejegyzik a cég első részvényeit, általában fejenként egyet. Az alapítás tényét az alapító okirat dokumentálja, és az alábbiakat tartalmazza:

  • cégnév,
  • maximális alaptőke,
  • alapítók neve és címe,
  • regisztrált képviselő neve és címe,
  • tevékenységi kör,
  • lejegyzett részvények száma.

ALAPSZABÁLY (Articles of Association)

Okirat, mely a cég működésének szabályait fekteti le az alábbi tartalom mellett:

  • részvénykibocsátás, átruházásának, bevonásának rendje,
  • tisztségviselők választásának rendje,
  • közgyűlés összehívásának rendje,
  • határozathozatal módja,
  • az igazgató tanács működésének rendje,
  • felelősségi szabályok,
  • társasági bélyegző használata stb.

BEJEGYZÉSI IGAZOLÁS (Certificate of Incorporation)

Az ország cégbejegyzésre jogosult szerve (cégbíróság) adja ki. Tartalmazza a cég nevét, a regisztráció időpontját és sorszámát.

RÉSZVÉNYEK ÉS ÁTRUHÁZÁSI BIZONYLATOK

Ha a cégalapításkor történt részvényjegyzés, akkor a lejegyzett részvényeket is meg kapja az illetékes. A lejegyzett részvényekhez csatolják a részvényátruházási nyomtatványokat is, de a kedvezményezett neve és az átruházás időpontja üresen van hagyva.

AZ ALAKULÓ KÖZGYŰLÉS JEGYZŐKÖNYVE

Rögzíti, hogy az alapító tulajdonosok kinevezik a menedzsmentet. Az első igazgatók általában azonosak az alapítókkal.

CÉGNYILVÁNTARTÁS (Company Register, Company Ledger stb.)

Egy olyan akta, melyben a cég működtetéséhez szükséges űrlapok találhatók. Ezek a tisztviselők és részvényesek adatainak, a részvénykibocsátásoknak, átruházásoknak, jegyzőkönyveknek a nyilvántartására szolgálnak.

TÁRSASÁGI BÉLYEGZŐ (COMPANY SEAL)

A hivatalos okiratok hitelesítésére szárazbélyegzőt használnak Erre a pecsétre mindenképpen szükség van.

NYILATKOZATOK

Magyar igazgatók esetén

Ha külföldiek az első igazgatók, és a magyar ügyfél azonnal átruházza magára (illetve saját embereire) a menedzsmentet név szerint is, akkor az alábbiakra van szükség:

  • első igazgató lemondó nyilatkozata (Letter of Resignation),
  • garanciavállaló nyilatkozat, ebben az első igazgatók kijelentik, hogy lemondásukig a cég nevében semmiféle üzletet nem folytattak, elkötelezettséget nem vállaltak,
  • bejelentési nyomtatvány, melyen a cég bejelenti a cégbíróságon az új igazgatók személyét. El kell küldeni a cégbírósághoz. Célszerű hitelesített másolatot kérni róla, igazolandó azt, hogy a magyar igazgató a cég nevében jogosult eljárni.

Névleges igazgatók esetén

Az anonimitás érdekében elterjedt módszer az, hogy a cég haszonélvezője nem szerepel saját nevében sem igazgatóként, sem tulajdonosként a cégben. Helyette a nyilvántartásokba az ő megbízottai: a névleges (nominee) igazgatók, tulajdonosok neve, címe kerül.

A névleges tisztviselő írásban garantálja (és ezért bíróság előtt felel), hogy kizárólag a haszonélvező utasításait követi, valamint a névleges igazgató előre átadja a haszonélvezőnek a dátum nélküli lemondó nyilatkozatát, tehát bármikor visszamenőleg leváltható.

A névleges tulajdonos átadja a haszonélvezőnek a formálisan tulajdonát képező részvényeket, valamint a dátum és kedvezményezett megjelölése nélküli átruházási nyilatkozatokat. Így a   névleges tulajdonos is bármikor, visszamenőleg kizárható a cégből.

Névleges igazgatók estén szükséges dokumentumok:

  • lemondó nyilatkozat a névleges igazgatóktól dátum nélkül (Letter of Resignation);
  • garanciavállaló nyilatkozat (Nominee Declaration), melyben a névleges igazgatók vállalják, hogy csak a haszonélvező (a magyar ügyfél) utasításai szerint járnak el a cég nevében;
  • teljes körű meghatalmazás (Power of Attorney), melyben a névleges igazgatók felhatalmazzák a magyar ügyfelet mindenre, amire ők maguk jogosultak a cég nevében.(szerződéskötés, bankszámlanyitás, hitelfelvétel stb.

A magyar tulajdonosnak is biztosítania kell a névleges tisztviselőket arról, hogy csak legális célokra használja fel a dokumentumokat, és hogy felelősséggel tartozik a  saját hibájából keletkező károkért. (Certificate of Indemnity).

Az offshore cég működése

Az offshore cég működtetése már csak a jellege miatt is, csak az alapítás helyén kívül folytatható, így soha nem kell odautazni. Mivel a cég számlái bárhol lehetnek, tehát elvileg itthon is, azok kezelése nem igényel utazgatást. Az évente előírt adó és  jelentési kötelezettségnek pedig postai úton lehet eleget tenni.

Ahogy már szó volt róla, az offshore cégek java része részvénytársaság, és többnyire angolszász országokban jegyzik be őket. Az angolszász társasági jogban a részvénytársaságoknak általában nincs minimális alaptőke jegyzésére való kötelezettségük. (Ellentétben az európai pl. magyarral, ahol minimum 10 millió forint a lejegyzett alaptőke).

Liechtensteinben a minimális alaptőke: 30000 CHF, a részvénytársaságoké 50000 CHF. Cipruson minimum 2000 GBP befizetett alaptőkével alapítható cég.

Természetesen offshore cégekben is a tulajdonosok gyakorolják a döntéshozó szerepkört. Ők jelölik ki a menedzsmentet, határozzák meg az üzletpolitikát, konkrét üzletekről, hitelekről, tőkeemelésről, beruházásokról, stb.

A gyakorlatban az offshore cégek alapításukkor Amerikában egyáltalán nem, a brit jogmintát követő területeken rendszerint két részvényt bocsátanak ki.

Az amerikai cég alapítója az alapítást követően kijelöli a menedzsmentet, rendszerint a magyar ügyfél személyében,  és egyben ráruházza a  részvény kibocsátási jogot is. Így az igazgató akár a saját nevére is jegyezhet annyi részvényt, amennyit szükségesnek lát.

A brit jogmintát követő területeken bejegyzett cég első két részvényét az alapítók jegyzik, melynek rendelkezési jogát átadják a megrendelőnek, aki szabadon átruházhatja azokat akár saját magára is. A további részvénykibocsátás ugyancsak a magyar tulajdonos elhatározása alapján történik.

Az offshore cég megszűnése

Az offshore cégek megszűnésének több féle módja van,függően a bejegyzés helyétől. A legfontosabbak a következők:

  1. Nem fizeti meg az éves állami adóját. Ekkor azonnal felfüggesztik a céget, és bírságot, késedelmi pótlékot szabnak ki. Ha huzamos ideig (pl. egy évig) nem rendezi a cég a hátralékát, abban az esetben törlik a cégjegyzékből.
  2. Nem fizeti ki a regisztrált képviselő és iroda fenntartási díját. Ezt a regisztrált képviselő jelzi a cégbíróságon, és lemond a tisztségéről. Miután a regisztrált képviselő és iroda fenntartása törvényi előírás, a cégbíróság egy idő után, ha a hiányt nem pótolják, szintén törli a cégjegyzékből a céget.
  3. A cég kérelemmel fordul a cégbírósághoz, hogy töröljék a cégjegyzékből. Így  viszonylag hamar  megszűnik a cég. Azonban  az ilyen eljárás díja többnyire megközelíti, meghaladja az alapítás költségeit.

Nyereségadó csökkentés

Az egyik célja az adóparadicsomokban bejegyzett offshore cégeknek az anyaországban magas adóterhek csökkentése. Így a legtöbb offshore céget olyan országok állampolgárai jegyeztetik be, ahol az adók meglehetősen magasak. A vállalati nyereségadó közvetlen kapcsolatban áll a vállalati nyereséggel.

Ezt a nyereséget kell átcsoportosítani az alacsony adózású adóparadicsomba Adózási szempontból a tulajdonosok érdekei azt kívánják,  hogy az anyaországban tevékenykedő cég bevétele minél kisebb legyen, a kiadási oldal pedig minél nagyobb.

Forrásadó csökkentése

Miután a cég a legkevesebb adót kifizette az év során képződött nyereségéből, azt a nyereséget, amit nem kíván forrásbővítésre használni, újabb, úgynevezett forrásadó terheli. A legtöbb nyugati országban – hazánkkal ellentétben – a forrásadó nem, vagy nem csak személyi jövedelmi kategória, azaz a vállalatok is megfizetik a más vállalkozásból származó tőkejövedelmük után.

Forrásadó terhüket elsősorban azok a nagyobb multinacionális cégek tudják sikerrel optimálissá tenni, amelyek komolyabb tőkéket mozgatnak a világban.

Akik valamilyen szabadalom, védjegy, bejegyzett márka hasznát húzzák – akár cégként, akár magánszemélyként – hazájukban jelentős adófizetési kötelezettségük keletkezik. Elterjedt eljárás, amikor az ilyen – az adóztató ország területéhez nem kötött – immateriális javak tulajdonosai azok hasznosítási jogát, tulajdonjogát – esetleg csak egy jelképes összegért – egy offshore cégnek átadják.

Az átadás után ebből származó bevételek, jogdíjak az offshore cégnél adómentesen jelennek meg, míg az eredeti haszonélvező csak a vásárló által fizetett vételár után adózik le.

Vagyonvédelem

Az adócsökkentésen kívül másra is alkalmasak az adóparadicsomi cégek. Speciális konstrukciók vannak kidolgozva arra az:

  • ha valamely vállalkozás, vagy személy vagyonát az üzleti kockázat alól ki akarják vonni,
  • ha a haszonélvező tulajdonos személyét a lehető legnagyobb titokban kívánják tartani.

Erre alkalmasak a holdingok, trösztök illetve speciális (pl. családi) alapítványok. A meglévő vállalatok illetve személyek vagyonukat beviszik egy ilyen szervezetbe. A szervezetet külső vagyonkezelők irányítják a haszonélvező tulajdonosok utasításai szerint. Így a vagyon, illetve vállalatok tulajdonosaként egy szervezet jelenik meg, a haszonélvezők személye teljesen anonim marad.

Például egy liechtensteini holding vagy tröszt kezelésére bízott magánvagyonhoz a tulajdonoson kívül senki nem tud hozzáférni, bírói ítélettel, vagyon elkobzással szemben is védett maradhat. Különösen akkor, ha a vagyonról a tulajdonosán kívül senki nem tud.

Minden angolszász adóparadicsomban lehet trösztöt létrehozni -pl. más adóparadicsomokban működő cégek tulajdonlására-, azonban speciális jogrendszere miatt Liechtenstein az ilyen működés klasszikus helyszíne.

Némely adóparadicsomok bizonyos előnyeik okán alkalmasak presztizs feladatok ellátására is. Például sok kelet-európai offshore üzletember előnyben részesíti az Egyesült Államokbeli helyszíneket. Ugyancsak szívesen bérelnek meglevő offshore cégük számára presztizs irodacímet New Yorkban vagy Londonban.

Ez valahol érthető, hiszen üzleti tárgyalásokon sokkal jobb benyomást kelt a névjegyen egy irodacím Londonban, mint mondjuk a Moszkvában.

Offshore bankok, biztosítók

Sok adóparadicsomban lehetőség van offshore bankok és biztosítók alapítására. Az ilyen helyeken bejegyzett biztosítók többnyire korlátozott státuszúak, amelyet főleg nemzetközi ügyletekkel foglalkozó cégek hoznak létre egy-egy speciális ügylet biztosítására illetve viszontbiztosítására.

Az adóparadicsomokban létrehozott biztosítók fő előnye az adómentességen kívül az, hogy segítségükkel az alapítók egy csomó pénzügyi, befektetési és biztosítási korlátozástól mentesülnek, melyeknek  hazájukban meg kellene felelniük. Az offshore biztosítók leginkább a

  • Bermudák,
  • Bahamák,
  • Holland Antillák,
  • Kajmán szigetek,
  • Man szigetek és
  • Luxemburg térségében vannak bejegyezve.

Az adóparadicsomokban alapvetően két fajta bank létezik. A korlátozott és a korlátozás nélküli. Alapelveik vonatkozásában kifejezetten hasonlítanak egymásra. A korlátozott engedéllyel rendelkező bankok kizárólag területen kívüli tevékenységet végezhetnek, képviseletüket is csak egy regisztrációs iroda vagy megbízott látja el.

A korlátozás nélküli bankok már helyi cégekkel is foglalkozhatnak. Természetesen ez utóbbiaknak szigorúbb feltételeknek kell megfelelniük s magasabb évi fenntartási díjat is fizetnek. Az offshore bankok előnye nem csupán a minimális adózásban rejlik, hanem a rájuk vonatkozó enyhébb törvényi szabályozás és követelményrendszer tekintetében is előnyös a helyzetük.

A 70-80-as években a karibi szigeteken kirobbant bank és pénzmosási botrányok óta az adóparadicsomokban bankok és biztosítók alapításakor kérik a haszonélvező tulajdonosok, tisztségviselők részletes adatait, referenciáit, üzleti tervét és egyéb kimutatásokat. Az adóparadicsomban megalapított offshore bank egy pénzügyi központban képviseletet nyit, s ezen az irodán keresztül bonyolítja nemzetközi ügyleteit.

Mint látható, az adóparadicsomok előnyei igen sokfélék. Az eddig ismertetetteken kívül több adóparadicsomi helyszín lehetőséget nyújt hajók és repülőgépek olcsó regisztrálására is. A nagyméretű libériai, panamai vagy ciprusi kereskedelmi flották, vagy egy amerikai, delaware-i cég tulajdonát képező hajó helyi regisztrálása sem kerül többe 5-45 dollárnál (a hajó méretétől függően).

Másik nagy előnye, hogy a vámköltségek zöme ezzel az eljárással megspórolható. Hasonló a helyzet a repülőgépek esetében is. A Magyarországon ténykedő repülőgép disztribútorok kivétel nélkül külföldön regisztrált gépeket kínálnak eladásra, így spórolnak milliós nagyságrendű összegeket a vevőiknek.

Az adóparadicsomok igen érdekes felhasználásával találkozhatunk bárhol. Külföldi horoszkópok, nyereményjátékok vagy erotikus telefonszámok tömegét hirdeti a sajtó  manapság. A szolgáltatás működése nagyon egyszerű.

Az adóparadicsomok valamelyikében bejegyzett offshore cég bérelt telefonszámára irányuló hívásokat egy magyarországi számra irányítják, ahol a magyar kezelőszemélyzet magyarul áll a telefonáló rendelkezésére. A szolgáltatás miatt nem kellene adóparadicsomban lévő telefonvonalat használni, erre az adómentesség miatt van szükség.

Az adóparadicsomban keletkező jövedelem felhasználása

A cél ugye az offshore cégekkel, hogy a haszon érvényesítve legyen. Minden társaság nyeresége a saját vagyonát növeli. Ez természetesen a cég haszonélvező tulajdonosainak vagyona is. Ameddig a cégben van nincs vele gond, de amint ki kell onnan venni, szétágaznak a dolgok. Az offshore cégben keletkezett jövedelmet több módon is ki lehet vonni, de bármelyiket is alkalmazzák kellő ismeretekkel kell rendelkezni a  hazai jogszabályok terén.

  • Ha  személyes jövedelemként kerül a pénz kivételre,  pl. igazgatói honoráriumként  az a személyes jövedelem részét képezi, és ez mint olyan, adóköteles. Külföldről származó jövedelemnek minősül, ami, jelenleg nem részesül kedvezményben.
  • Ha az adott országnak van Magyarországgal kettős adóztatást elkerülő egyezménye, bizonyos esetekben itthon nem kell az ilyen jellegű jövedelem kivétele esetében adózni (pl. a ciprusi igazgatótanácsi térítés Cipruson jóval kedvezőbb mértékben adózik).
  • Ha osztalékként kerül kivételre a pénz, akkor a külföldről származó osztalék szabályai érvényesülnek. Erre csak akkor van lehetőség, ha nem a  névleges tulajdonosok alkalmazásával, devizahatósági engedéllyel tulajdonosként szerepel az illető a cégben.
  • Ha tőkejövedelem formájában kerül a pénz kivételre, az kedvező a tulajdonosra nézve, mert bár az így megszerzett jövedelem is személyi jövedelemadó köteles, de ezt nem kell összevonni a többi jövedelemmel. Bizonyos egyezmények módosíthatják a fizetendő adó mértékét.

A cég haszonélvezője legjobb feltételek mellett úgy  juthat nyereséghez, ha nem személyes vagyonát gyarapítja, hanem a cég nevére vásárol vagyontárgyakat, vagy szintén  a cég számlájára vásárol repülőjegyet, szállodai szobát stb. Ha az offshore cég fizeti a tanulmányutat, klubkártyákat, vagy bármely biztosítást, annak sincs semmiféle akadálya.

A holdingok, trösztök beiktatása további lehetőségeket kínál. Ezek a lichtensteini társasági formák hasonlatosak a magyar alapítványokhoz, csak ezek támogathatnak személyeket, valamiféle konkrét célt, és a haszonélvezők körét is meghatározhatják. A probléma viszont ugyanaz, a magyar haszonélvező külföldről kapott jövedelme összevonásra kerül a többi jövedelmével, és magas adósávba fog esni.

A mindig likviditási gondokkal küzdő vállalkozásoknak nem szabad megfeledkezni arról, hogy ÁFA fizetési kötelezettségük van. Ez alól az offshore cég sem kivétel, a különbség annyi, hogy az ÁFA-t nem a szállítóval, hanem a költségvetéssel kell rendezni.

Vigyázni kell a haszonbérlet, bérlet valamint a  haszonkölcsön, kölcsön formájában az országba ideiglenes jelleggel beérkező vámáruknál is. A 36/1976 (XI.10) évi PM-KKM együttes rendelet kimondja, hogy ily módon vámelőjegyzésbe vett tárgyi eszközök kiszállításakor vámot kell fizetni.

Ha az offshore cég személygépkocsit akar behozni az országba, annak a legkedvezőbb módja, ha  Magyarországon képviseletet nyit, és az autót képviseleti autóként vám-, ÁFA- és fogyasztási adómentesen vámkezelteti. Ennek hátránya az,  hogy egyszerre csak egy gépkocsi lehet képviseleti használatban.

A magyar offshore cégekről

Hazai offshore cég alapításának feltételei

A magyarországi offshore cégekkel kapcsolatban a társasági adótörvény 1994-ben öt feltételt határozott meg:

  • Szervezeti feltétel – A külföldi befektetőnek Magyarországon bejegyzett Kft.-nek, nyílt,vagy zárt Rt.-nek kell lennie. Az általános szabályok szerint alapíthatóak
  • Tevékenységi feltétel – A társaság kizárólag harmadik országok közötti kereskedelemi tevékenységet és külföldre irányuló szolgáltatást végezhet, de ezek nem lehetnek pénzügyi szolgáltatások
  • Tulajdonosi feltétel – Minden tulajdonosnak  megszakítás nélkül 100%-ban külföldieknek kell lennie. A tulajdonosok nem szerezhetnek érdekeltséget más magyar gazdasági társaságban. Az offshore cégnek sem lehet más magyarországi társaságban részesedése. Eszerint azonban a magyar állampolgárok ezt nem tudják kihasználni (hacsak nem a korábban ecsetelt névleges igazgató/tulajdonos alkalmazásával).
  • Finanszírozási feltétel – A cég kizárólag Magyarországon nyithat bankszámlát
  • Alkalmazási feltétel – Az alkalmazottak többségének belföldinek kell lennie, valamint az igazgatók többségének is magyarnak kell lenniük. Bírósági és államigazgatási eljárásokban magyar ügyvédeket kell alkalmazni, magyar könyvvizsgálókkal kell a mérleget hitelesíttetni.

A fenti feltételeknek való megfelelést vizsgálni kell vámszabadterületi engedély kiadásakor. Amennyiben a társaság rendelkezik a PM engedélyével és megfelel ezeknek a feltételnek, 85%-os adókedvezmény igénybevételére volt jogosult.

Az offshore cég adózása

A vállalkozásokra kivetett minimális adó a korrigált nettó árbevétel 0.36%-a. A magyarországi offshore cégeket 85%-os adókedvezmény illeti meg, ami azt jelenti, hogy a feltételeknek megfelelő társaság adóalapjának csupán 5.4%-át köteles befizetni adóként. Természetesen az offshore cég is fizet minimum adót, azonban ez is 85%-os kedvezményben részesül, így mértéke a korrigált nettó árbevétel 0.054%-a.

Külföldi ügyletek adózása

Az offshore vállalkozás a nevéből is adódóan csak export tevékenységet végezhet, árbevétele ebből származhat. Az export tevékenységből származó nyereséget a cég a számviteli törvényben meghatározottak szerint állapítja meg, ami után adófizetési kötelezettsége az előző fejezetben leírtak szerint jelentkezik.

Az offshore cég belföldről csupán a működéséhez szükséges eszközöket, szolgáltatásokat szerzi be, de belföldre ő maga szolgáltatást, árut nem értékesít, ebből bevétele nem keletkezik.

Ha az offshore cég magyarországi cégektől árut vagy szolgáltatást vásárol, semmilyen adólevonási kötelezettsége nincs, az általa fizetett ellenérték után a számlát kiállító vállalkozó fizet adót.

A kettős adóztatást elkerülő egyezményekben az irányadó az, hogy a vállalkozásból származó nyereséget csak az az ország adóztatja, amelyé a vállalkozás. Kivételt képez,, ha a cégnek a másik országban telephelye van. Ekkor a telephelynek betudható nyereséget a másik ország adóztatja. Nem tekinthető nyereséget termelőnek az a telephely, ami kizárólag árut vásárol a cég részére.

Vagyis, egy külföldi tanácsadónak a magyar offshore cég számára nyújtott szolgáltatása Magyarországon nem adóztatható, ha van egyezmény a két ország közt.

Ingatlan vagyonból származó jövedelem minden egyezmény szerint ott adóztatható, ahol az ingatlan fekszik. Fontos tudni, hogy az ingatlanba beletartoznak pl. a mezőgazdasági és erdőgazdálkodási üzemek élő és holt felszerelései, azonban nem tartoznak bele az ingatlanon elhelyezkedő járművek.

A jogdíjak, licence díjak abban az országban adóztathatók, amelyben a jogdíjat kapó honos.

A kamatjövedelem ott adóztatható, amely országban a kamatban részesülő személy (a hitelező) honos. A szabály nem érvényes akkor, ha a kamatot fizető személy (az adós) országában a hitelező telephelyet tart fenn, s a kapott kamat ténylegesen ehhez a telephelyhez kapcsolódik.

Az egyik államban lévő ingó dolog – pl. az értékpapír – elidegenítéséből a másik államban honos személynek kifizetett összeg az egyezmények szövege szerint többnyire ebben a másik államban adóztatható, kivéve, ha ez az ingóság az egyik állam vállalkozásának a másik államban lévő telephelyének üzemi vagyonrészét képezi.

Az osztalékokra vonatkozó szabályozás megegyezik a társasági adóról szóló törvényben foglaltakkal, vagyis az osztalékot az az állam adóztatja, amelyben az osztalékot kapó személy honos. Korlátozott mértékben további adót kivethet a másik állam is.

Az offshore cégnek adóelőleg fizetési kötelezettsége van, melynek alapja az előző adóév fizetendő adója. Az adóelőleget – három millió forintig – negyedévente egyenlő részletekben kell befizetni.

Az offshore cég adóját az év utolsó munkanapján, a befizetett adóelőleget a befizetés napján érvényes, a cég számlavezető bankja által hivatalosan közzétett deviza vételi árfolyamon számított magyar forintban kell teljesíteni.

A külföldi vállalkozó esetében az adóelőleget negyedévente kell megfizetni.

A külföldön tevékenységet végzőkre és a külföldi szervezetekre a fentiek nem vonatkoznak.

Hol alapíthatóak offshore cégek?

  • Andorra –  Nincs személyi jövedelemadó.
  • Anguilla
  • Antigua és Barbuda
  • Aruba
  • Bahamák-  Nincs személyi jövedelemadó, tőkejövedelem-adó, és nincs örökösödési adó sem
  • Belize
  • Bermuda – A külföldön szerzett jövedelmek nem adóznak
  • Brit Virgin-szigetek
  • Cook-szigetek
  • Ciprus
  • Dubaj
  • Gibraltár
  • Guernsey
  • Holland Antillák
  • Hongkong
  • Írország – Nem adóztatja a szerzők és előadóművészek külföldi jövedelmét.
  • Jersey
  • Kajmán-szigetek
  • Lettország
  • Liechtenstein
  • Luxemburg
  • Makaó
  • Málta
  • Man sziget – Nincs társasági adó
  • Mauritius
  • Monaco – Nincs személyi jövedelemadó
  • Montenegró
  • Nauru
  • Panama
  • San Marino
  • Sealand
  • Seychelle-szigetek
  • Saint Kitts és Nevis
  • Saint Vincent és a Grenadine-szigetek
  • Svájc
  • Szamoa
  • Turks- és Caicos-szigetek
  • Új-Zéland
  • Egyes USA-államok, különösen Delaware
  • Uruguay – Nincs személyi jövedelemadó.
  • Vanuatu

A legnépszerűbb adóparadicsomok

Az adóparadicsomokban tevékenykedő cégtulajdonosok száma Magyarországon 2013-ban 3,1 százalékot csökkent. Ugyanakkor Szlovákiában nő az offshore cégek száma, több mint 5,5 százalékos növekedést könyveltek el. A fentieken kívül kedvelt offshore célpont még Svájc, Panama, Belize, Luxemburg és Liechtenstein is. Ezekben az államokban is több mint 500 működő magyar cégnek van tulajdonosa.

A legkedveltebb offshore célpontok a magyar befektetők körében

  1. Ciprus
  2. Seychelles-szigetek
  3. Hollandia
  4. Svájc
  5. Panama
  6. Belize
  7. Luxemburg
  8. Liechtenstein
  9. Marshall-szigetek
  10. Hongkong

Bár a számok csökkenést mutatnak, mégis még mindig Ciprus a legkedveltebb adóparadicsom a magyarok körében. Vajon miért?

Ciprus egy Földközi-tengeri sziget Törökországtól délre. Fővárosa Nicosia. Az országot és a fővárost is kettéosztja a Zöld Vonal. A választóvonaltól délre fekszik szabad a görög rész, északra pedig a megszállt és rendkívül elszegényedett török rész.

Ciprus 2004. május elsején lett tagja az Európai Uniónak. Területe közel 6000 km2, hivatalos nyelve a görög, illetve a megszállt területeken a török. Pénzneme az euró.

Ciprusnak számos egyezménye van a kettős adózás elkerülése tekintetében, amelyet nem ciprusiak által alapított cégek vehetnek igénybe. Fejlett infrastruktúrával rendelkezik. Mielőtt egy cég megkapja az offshore státuszt, a papírokat görögül kell benyújtani, bank által hitelesítve, továbbá az útlevelet is be kell nyújtani a ciprusi Központi Banknak.

Ciprus kedvelt célpontja a személyi jövedelemadó-mentességet keresőknek,tekintve  hogy kedvezően lehet letelepedési engedélyhez jutni. Bárki, aki offshore céget vagy ciprusi vállalatot alapít, automatikusan megkapja a letelepedési engedélyt. Ahhoz, hogy erre valaki jogosult legyen, bizonyítania kell, hogy a cég menedzsmentje Cipruson lesz.

A társasági adó 4,25%, amelyet a világszerte realizált nyereség után kell fizetni a benyújtott könyvelés alapján. Ahogy arról már szó volt, a külföldiek által Cipruson alapított cég nem folytathat üzleti tevékenységet itt, ha a 4,25%-os adózás alá kíván esni. A tulajdonos által a cégből kivett pénz után pedig a normál jövedelemadó felét kell fizetni, ami maximum 20%, de általában ennél jóval kevesebb.

Ciprus azoknak a cégeknek lehet megfelelő választás, amelyek ki tudják aknázni a kettős adózásról szóló egyezmények biztosította előnyöket. Egyébként drága és komoly közzétételi követelmények vannak.

Miért épp Ciprus?

  • Jó nemzetközi megítélés
  • Stabil pénzügyi központ
  • Fejlett informatikai és telekommunikációs infrastruktúra
  • Angol nyelv általános használata
  • Közösségi adószám
  • A nemzetközi egyezmények mentesítik az adóparadicsomokat sújtó korlátozások és szankciók alól

Jellemzői és adózási előnyök

  • Minden cég egységesen 10 % társasági adót fizet kivétel a hajózási
  • Alacsony ÁFA kulcs
  • Közösségi adószám igényelhető, amely az Európai Közösségen belül ÁFA mentességet biztosít
  • Külföldi személytől kapott osztalék adómentes
  • Külföldi személynek fizetett osztalék, kamat, jogdíj adómentes
  • Az értékpapírból származó jövedelem adómentes
  • Ciprus közel 40 országgal kötött egyezményt a kettős adózás elkerüléséről, így még kedvezőbb adókörnyezet teremt

Cégalapítás Cipruson

  • Ajánlott cégforma a korlátolt felelősségű társaság részvényekkel (Ltd, Limited)
  • A tagok csak a befizetett tőkéjük összeghatáráig felelnek a cég kötelezettségeiért
  • Nincs minimális alaptőke követelmény, akár egy euró befizetésével alapítható

Cégalapítás menete

  • Nem kell kiutazni a cég megalapításához
  • Nem engedélyezett kifejezések a cégnévben (pl.): Euro, European, Royal, National, Global, Imperial, Cooperative, Investment, Financial, Trust, Insurance, Bank, Building Society, Municipal, Chamber of Commerce, University
  • A cégbejegyzés időtartama mindennel együtt  3-4 hét
  •  A bankszámlanyitás nem kötelező, de ajánlott. Emiatt sem kell kiutazni
  • A dokumentumok görög és angol nyelven készülnek.

Működés

  • A társaságnak könyvelést kell vezetnie és adóbevallást benyújtani
  • Helyi könyvelőt kötelező alkalmazni
  • Auditált beszámoló készítési és közzétételi kötelezettségnek kell megfelelni

Dubai is igen kedvelt adóparadicsom az offshore cégek számára. Dubai az Egyesült Arab Emírségek  emirátusa. A Perzsa-öböl déli részén található az Arab-félszigeten. Dubai-on kívül csak Abu Dhabinak van csak vétójoga az ország jogrendszerében hozott kritikus döntésekben. Az emirátus északi partvonalán helyezkedik el. Világváros és üzleti központ. Gazdasága az olajiparra épült, de fő bevétele ma már a turizmusból, ingatlanokból és pénzügyi szolgáltatásokból származik.

Az Egyesült Arab Emirátusokban nincs jövedelemadó. Minden emirátus maga vethet ki adót, de egyik sem teszi. Valószínűleg ez a jövőben sem fog változni.

A külföldi bankok 20% vállalati adót fizetnek az Abu Dhabiban, Dubaiban és Sharjahban szerzett profit után. A helyi bankok nem adóznak. Az olajcégek adója Dubaiban 55%, más emirátusokban 50%. Az itt élő magánemberek  nem fizetnek jövedelemadót, ingatlanadót és nyereségadót.

Ez nem jelenti azt, hogy egyáltalán nem létezik adó. Importadót kell például fizetni a külföldről behozott termékek után, ingatlan bérbeadásból származó jövedelem után és némely szállodai szolgáltatások után. A helyi lakosok csekély mértékben hozzájárulnak a jövedelmükből a társadalombiztosításhoz. Az alkoholra kivetett adó viszont rendkívül magas. A Dubaiban működő cégek  nem fizetnek társasági adót, kivéve a külföldi bankok és olajcégek.

Az Egyesült Államokban található Delaware államban a befektetők által alapított Kft-k (Delaware LLC) nem fizetnek jövedelem vagy más adókat.

Az adózási előnyök úgy lehet kihasználni, ha a cég tulajdonosai nem amerikai állampolgárok vagy zöldkártya tulajdonosok, a cég irodája nem  amerikai területen található és a cég tevékenységének is külföldön folyik. Amennyiben a vállalkozás megfelel ezeknek a feltételeknek, mentes lesz az amerikai szövetségi és jövedelemadók alól.

A “Delaware LLC” létrehozásához legalább egy fő szükséges, az alapítók megnevezése hivatalosan “tagok”. Ez a struktúra egyesíti a vállalati és a partnerségi formák előnyeit, miközben jár a “korlátolt felelősség”. Ez annyit jelent, hogy a tagok csak az általuk befektetett pénzösszeg erejéig vállalnak felelősséget.

Delaware annyira kedvelt cégalapítási terület, hogy több céget alapítottak ott, mint ahány lakosa van. Delaware állam ad otthont a Fortune 500 cégek hatvan százalékának és az amerikai tőzsdén nyilvánosan jegyzett cégek majdnem felének is. A rugalmas törvények és a különösen kedvező adózási törvények rendkívüli módon vonzzák a befektetőket ebbe az amerikai adóparadicsomba.

Sajnos egyre inkább terjed a tévhit, hogy az offshore cégek illegálisak,sokan egyből a pénzmosásra asszociálnak. Azonban az offshore cégeket hazánkban is és külföldön is egyaránt a jogi feltételek betartása mellett az összes hatóság elfogadottnak tekinti. A fentiek ismeretében pedig érdemes elgondolkodni az offshore cégekről, hogy miért ne spórolhatnánk ott, ahol legálisan lehet?

 

Az Első

Szia! Attila vagyok, az Első. A Gazdagsag.hu megálmodója és alapítója. A weboldal több weboldal egyesítésével jött létre és fejlődik önállóan tovább. A tanácsom: ne csak olvass, hanem hasznosíts és küzdj meg a céljaidért. Megéri!

Vélemény, hozzászólás?

Legújabb innen - Anyagi Gazdagság