Általában kis cégek, és családi vállalkozások szoktak beleesni abba a hibába, hogy a társaság tagjai úgy bánnak a céges pénzekkel, mintha a sajátjuk lenne.
És ennek mi a következménye? Kongó, ámde papíralapon megdagasztott házipénztár, és kockázat állandó, jön egy vagyonvizsgálat, és jöhet a bírság!
Nemrégiben megjelent egy, az adóhatóság által közölt elrettentő példa: „Magánszemély folyamatosan a céges pénzből fizette a lakáshitelét, jelentős nagyságrendben vásárolt ingóságokat, ingatlanokat, továbbá pénzforgalmi számlájára nagy összegben teljesített befizetéseket, melyekre megfelelő fedezettel nem rendelkezett.
A Dél-alföldi régióban egy vállalkozó többek között saját lakáshitelét is cégének „fekete” bevételeiből fizette. A közelmúltban zárult vagyonosodási vizsgálat miatt csaknem 19 millió forint büntetésre számíthat.”
Éz hogy mi volt az adóhatóság célja ezzel a kis történettel?
Szerette volna megmutatni mindenkinek, hogy bizony nagyon rosszul járhat az, aki cége pénzéből fedezi magánkiadásait.
Sokan nem tudják, hogy a cég pénzét nem lehet csak úgy levenni a bankszámláról, vagy ok nélkül áttenni magánszámlára, sőt, olyan áruk vásárlására sem szabad használni, amik egyáltalán nem kapcsolódnak a vállalkozás profiljához.
Aki ezt sűrűn megteszi, annak vagyonosodási vizsgálat lehet az jussa, majd megfelelő bizonyítékok esetén kemény büntetés. (Adózóna)
A magyar vállalkozók nagyon sokszor vásárolnak mindenfélét céges bankkártyájukról, és az is könnyen visszakövethető, ha pénz érkezése esetén azonnal leveszik azt, vagy rögtön elkezdik az utalgatást magánszámlákra.
Ebben az esetben dupla probléma jön létre, hiszen egyfelől a vagyonosodási vizsgálat alkalmával mint magánszemély, adózatlan jövedelemmel kell majd elszámolnia, másfelől a leemelt (és a magánszemély részére szánt) forintok egyre csak növelik a cég házipénztárát.
A mérlegkészítési időszakban pedig nem győznek majd csodálkozni, hogy a pénzek folytonos levétele miatt már mekkora összegnek kellene a házipénztárban lennie.
Az Adózóna a cikk elején elkezdett elrettentő példát így folytatja:
„A vagyonosodási vizsgálat során az adóhatóság megvizsgálta a házastárssal közös bankszámlát is, amelyből kiderült, hogy a házaspár érdekeltségébe tartozó gazdasági társaság jelentős összegeket utalt át a családi számlára, melyekből lakáshitelüket törlesztették”.
Persze mindeközben ezek az utalások nem szerepeltek a gazdasági társaság könyvelésében, sőt, az összegek régebben számviteli bizonylat nélkül lettek bevételezve a pénztárba.
A személyi jövedelemadóról szóló törvény kimondja, hogy jövedelemnek számít a magánszemély bármilyen címen és formában megszerzett bevételének egésze, költségekkel csökkentett része, vagy meghatározott hányada.
A gazdasági társaságtól a magánszámlára utalt és onnan a lakáshitel törlesztésére felhasznált összegek pedig a magánszemélyek adózatlan egyéb jövedelmének tekinthetők.
Légy óvatos!
