Szakértőkre hivatkozva tette közzé a Magyar Nemzet csütörtöki lapszáma azt az elképzelést, mely szerint ki kellene alakítani egy olyan informatikai rendszert, amellyel a cégek könyvelési rendszereibe is bepillantást nyerhet a NAV. Az elképzelés szerint a tényleges adatforgalom az online pénztárgépek rendszerén alapulva működne, így az adóhatóság ellenőrei, nyomozói rövid úton kaphatnak információt az érintett ügyletekről, cégek kapcsolatokról és a pénzmozgásokról!
A napi.hu-nak nyilatkozó szakemberek szerint nagyon óvatosan lehet egy ilyen rendszer kiépítésébe belevágni, hiszen vannak uniós szabályok is, melyeket be kell tartani, másrészt az üzleti titkok megsértése nélkül kell kialakítani a rendszert.
Az online könyvelés és adóhatósági kapcsolat mellett hangot adó vélemények szerint ezzel a rendszerrel könnyen felvehetik a harcot az áfa csalások ellen, a pénzmozgások figyelésével pedig a pénzmosás elleni hatósági fellépést erősíthetnék. Ez körülbelül 100 milliárdos megtakarítást eredményezne az államnak, és visszaszorítaná az adóügyi visszaélésekre szakosodó bűnözői szervezetek nagy részét.
Dávid Ferenc, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének (VOSZ) vezére szerint ez az összeg bizonyára segítene az államháztartás stabilizálásában, de felhívta a figyelmet arra is, hogy az online pénztárgépek kiépítése sem volt zökkenőmentes, hiszen a 2012. októberi tervezett induláshoz képest, még a mai napig sem sikerült teljes mértékű, hibátlan rendszert létrehozni.
Dávid Ferenc szerint a könyvelési rendszer átalakítása nagy költségeket fog eredményezni a vállalkozásoknak, így – ha a rendszer kiépítésre kerül – akkor állami támogatást is nyújtani kell a cégeknek.
Zara László, a Magyar Adótanácsadók és Könyvviteli Szolgáltatók Országos Egyesületének vezetője szerint az ötlet teljesen abszurd, amely nem először kerül terítékre az állami elképzelések asztalán. Az elnök szerint a probléma a nagymértékű adatforgalomban van, melyet nem biztos, hogy kezelni tud az adóhatóság informatikai rendszere.
Több akadálya is van annak, hogy ez a terv megvalósuljon. Zara László szerint „a kialakításhoz szükséges lenne ahhoz, hogy egységesítsék a számlákat, ami ellentmond az uniós szabályoknak. Azt is meg kell oldani, hogy a cégek olyan könyvelési rendszerrel dolgozzanak, ahova az adóhatóság online be tud lépni. Itt azonban ismét felmerül egy újabb probléma: a vállalkozások jelenleg rendkívül sokféle szoftvert használnak, ezeket tehát egységesíteni kellene, de a számítástechnikai háttere is eltérő a cégeknek, így ha ki is alakítanák a rendszert, akkor kérdéses lenne, hogy futna-e rajta az adott program.”
„Jelenleg Magyarországon még mindig van, aki Excelt, vagy akár kockás füzetet használ, így teljes körben biztosan nem lehetne bevezetni ezt a módszert” – vélte Zara.
Abban mindkét szakértő egyetértett, hogy a rendszer kiépítésébe először a legnagyobb vállalkozásokat kell bevonni. „A nagy adóbevételek nem a kicsiknél keletkeznek, ráadásul egy mikrovállalkozásnál, ahol havi egy-két számla megy át a rendszeren, nem biztos, hogy megérné az informatikai fejlesztés” – magyarázta Dávid.
Zara azt is hozzátette, hogy „első körben csak önkéntes alapon kellene bevonni cégeket, illetve a fokozatosságot segíteni az is, ha a nagyoktól haladnánk a kisebb cégek felé a kialakítás során”.
Kényes kérdések közé tartozik az üzleti titok is…
… ráadásul egy egész iparág forgalma válik nyilvánvalóvá, akár az állam számára is. Így – bár etikátlan és erkölcsileg elítélendő lenne – de előfordulhat az is, hogy egy privát szektorba tartozó üzletágat sajátíthat ki az állam, ami az egész gazdaságra káros hatással lenne. Mert ha ez megtörténik – már pedig esély mindig van rá – akkor sok más, külföldi tőkével működő vállalkozás tönkremenne a tőkekivonások miatt.
Mit mondanak a könyvelők?
Az egyik, neve elhallgatását kérő könyvelő a jelenlegi helyzetben nehezen tudja elképzelni, hogyan lehetne megoldani egy ilyen rendszer kiépítését: „ám ha sikerülne is kivitelezni, akkor is csak félmegoldást hozhatnának létre. Az én ügyfeleim nem örülnének ennek, az biztos”.
Egy másik szakember szerint: „amennyiben megvalósul az elképzelés, akkor csak még egy lasszót vetünk a vállalkozó nyakába, márpedig ez csak dacot fog kiváltani”. Szerinte a rendszer bevezetéséhez mindenképpen szükség lenne állami támogatásra, mivel sok olyan kis könyvelőiroda létezik, amely nem tud „százezreket” egy ilyen projektre elkölteni.
Egy harmadik cégvezető szerint „elképzelhető, hogy a „számlagyáros” hamarabb kibukik, már ha egyáltalán van könyvelése.
Az új rendszer az adóhatóságnak lehet, hogy előnyt jelent, de ettől az adófizetési morál nem fog javulni, hiszen a számlákkal trükközők, ahogy eddig, ezután is megtalálják majd a kiskapukat, míg a tisztességesen dolgozók újabb terhet kapnak a nyakukba. (a Napi nyomán)
