A legtöbb munkáltató esetében vannak előírások az öltözködésre, ennek ellenére kevés munkavállaló kap ruhapénzt. A Profession.hu felméréséből kiderül, hogy hiába vannak előírások, a legtöbb dolgozó a hétköznapi ruhájában érzi jól magát.
A Profession.hu több mint 2400 internetező bevonásával készült kutatásából derül ki az is, hogy „a munkavállalók 51 százalékánál vannak kötelezően betartandó munkahelyi öltözködési szabályok, ennek ellenére csak 9 százalékuk kap ruhapénzt munkáltatójától. A ruházati előírások betartása kifejezetten előnyösen hat a csapatszellemre, a produktivitásra és kellemesebb légkört is biztosít”.
A Reuters is végzett egy felmérést még 2010-ben, és itt bizony nem szerepelünk túl jól, mármint ami a munkahelyi öltözködésünket jelenti. 24 ország közül Magyarország az egyik legslamposabb ország lett a kutatás során.
A Profession.hu felmérése arra is választ ad, hogy a kényelem a fontosabb, mint az elegancia: a magyar munkavállalók 56 százaléka a hétköznapi viseletet részesíti előnyben, ha dolgozni megy és háromnegyedük szerint a ruhájuk semmilyen hatással nincs a munkavégzésükre, így nem is fordítanak rá különösebb figyelmet.
A közép- és felsővezetők között csupán minden negyedik tartja magát elegánsnak.
A magas pozíciót betöltő vezetők csupán egyharmada állítja, hogy odafigyel arra, hogy elegánsan járjon dolgozni, közel felük egyszerűbb ruhákat, 22 százalékuk pedig kifejezetten a kényelmes viseletet választja a hétköznapokban.
Pedig a csapatépítésben, a siker eléréséhez sokat számít az öltözet is. Ez pusztán pszichológia, mert hiába nem a ruha teszi az embert, mégis az öltözete alapján ítéljük meg a másikat.
Így ha egy munkavállaló jól öltözködik, divatosan, kényelmesen, akkor az a munkavégzésén is meglátszik, a vezetők pedig hitelesebbnek és magabiztosabbnak tűnnek a vezetőknek ajánlott kosztümben vagy öltönyben.
Ráadásul a beosztottak a ruha alapján is érezhetnek tiszteletet a főnökük iránt, ami további jó eredményekben jelentkezhet a hozzáadott érték szerint.
