Néhány hónappal ezelőtt látott napvilágot egy rendkívül érdekes holland elemzés eredménye, amely a webáruházak jövőbeli szerepét volt hivatott kutatni a kereskedelemben. A kutatás szerint a webáruházaknak köszönhetően a kiskereskedelmi egységek ötöde teljesen feleslegessé válik és megszűnik 2020-ig.
A szóban forgó elemzés arra is kitér, hogy a kereskedelmi egységek ezen 20 százaléka hozzávetőlegesen kétmillió négyzetméternyi áruházat, boltot és bevásárlóközpontot jelent. Ennyi válik feleslegessé és ennyi terület „újrahasznosítására” lesz lehetőség a következő hat évben.
A kutatás azt feltételezi, hogy az online kereskedelmi adatok növekedésével párhuzamosan fog csökkenni a klasszikus kereskedelem részaránya. Mindezek intő figyelmeztetések, hiszen a trend már megkezdődött és folytatódik, és nem csak Hollandiában, hanem Magyarországon is. E tekintetben az európai országok között gyakorlatilag nincs különbség, csupán némi időbeli eltolódás lehet. Minél fejlettebb az online vásárlási kultúra egy adott országban, annál előrébb jár az emlegetett folyamatban.
Mindenesetre a piac ilyen jellegű változásával nem lehet vitatkozni és nehéz ellene menni. Ugyanakkor hiba lenne azt állítani, hogy a klasszikus kereskedelemnek egy évtizeden belül vége lenne, ám egyes szegmensekben nagyon megnehezítik a saját dolgukat azok a kereskedőt, akik nem lépnek fel az online piacra is.
Az átalakulás következményei
Mint minden gazdasági jellegű változásnak, így ennek is lesznek következményei. Pozitív következmény, hogy a korábban áruházként, boltként és bevásárlóközpontként hasznosított területeket és épületeket más tartalommal láthatják el, amelyek közösségi szempontból hasznosabbak lehetnek, viszont azzal is számolni kell, hogy a klasszikus kereskedelemben dolgozók jelentős aránya munka nélkül marad.
Szakemberek arra is figyelmeztetnek, hogy a jövőbeli klasszikus vásárlás sem úgy zajlik majd, mint ma azt megszokhattuk. Az emberek szokásai megváltoznak, otthon vagy szemelik ki a számukra tetsző termékeket és a helyszínen már csak összehasonlítást végeznek.
Az emberi igény megmarad a vásárlás örömére, de a termék kiválasztása nagyrészt az online térben történik majd, a tényleges vásárlás pedig egy utolsó megerősítő folyamathoz lesz hasonlítható.
Meredek-e 2020-ra ilyen változásokat előrelátni? Ha figyelembe vesszük az utóbbi évek statisztikáit és a trendeket, akkor bizony teljesen elképzelhető, hogy ez a forgatókönyv bekövetkezik.
Mindeközben a városok és önkormányzatok jelentős bevételtől esnek el a klasszikus kereskedelem visszaszorulása miatt, amely épp a gyengébb lábakon álló városokat rázhatja meg.
Ideje pánikolni?
Természetesen nem, viszont nívós gazdasági szaklapok kongatják a vészharangokat, ugyanis szerintük a fogyasztói társadalom vívmányai kerülnek a szemétdombra. Hogy a bevásárlóközpontok valóban vívmányoknak tekinthetők-e, az vita tárgyát képezhetné, mindenkinek van erről véleménye.
A változást tovább gerjeszti az okostelefonok elterjedése. Minél inkább elérhetővé válnak az információk és minél szélesebb árukínálatot biztosítanak az online boltok, annál inkább hagyatkozunk a modern vásárlási módokra.
Sokan viszont úgy látják, hogy a bevásárlóközpontok részleges megszűnésével a városközpontok és a frekventált kerületek visszahódíthatják a régi városképüket, amit az utóbbi évtizedekben a kereskedelem írt felül.
