Őt keressük!

Lusta vagyok, de hódítani akarok

A 21. század legveszedelmesebb népbetegsége, talán nem is az elhízás, hanem a lustaság. Mit okoz a lustaság? Miért is rossz egy kis lustálkodás?

Az életünk mindennapjait a szokásaink határozzák meg. Utazási szokásaink, munkahelyi szokásaink, szabadidős szokásaink. Ezeket rögzíthetjük emberekhez (pl. főnök), vagy helyekhez akár (pl. busz). Könnyen megfigyelhetjük, mennyire másképp tudunk viselkedni egyik percben, mint a másikban.

A szokásainkat a jól megszokott ismételt tevékenységeink rögzítették belénk, szinte tudatalatti szintig. Így akár fáradtan, félálomban is lefőzzük reggel a kávét, útközben pedig gondolkozunk, hogy hova tettük le utána a csészénket. Nincsen ez másképp a kedvenc kisördögünkkel, a lustasággal sem.

Érezted már Te is úgy, hogy míg munkába mentél, vagy utaztál haza, tele volt a fejed tervekkel, ötletekkel, tenni akarással? De amint hazaértél a kényelmes otthonba, mintha az ajtón kívül maradt volna mind. Hazaérve ránéztél a tévé előtti fotelba, és érezted, ahogy húz magához, kényszert éreztél, hogy leülj és tévézz – vagy bekapcsoltad a számítógépedet, és már ment is a facebookon görgetés, a kedvenc sorozatod, vagy a kedvenc játékod. Nem vagy egyedül.

Mindenkit kísértenek a könnyű élvezetek, és a rossz hír (ami a legjobb is egyben), hogy az agyadat az átélt események programozzák. Ha sokszor teszel, ismételsz valamit, megszokja, hogy csinálod. Akár egy számítógép, minél többször táplálsz bele valamit, annál többször fogja azt dobni helyzetek megoldásaként. Legnagyobb szerencsénkre, ez a tulajdonsága egyben a gyengesége is, ami segít minket tettre késznek maradni.

A megoldás könnyebb, mint gondolnád: az eddigi helyére új szokást, új „programot” kell ültetned. Tehát nem kell mást tenned, csak motiváld magad, győzd le a lustaság hívó szavát, és egyre könnyebb lesz a következő győzelem.

 

3 egyszerű tipp tehát a lustaság elűzésére:

1.)  A varázslat, hogy nincs varázslat. A leghatékonyabb, ha megtanulunk nem csak másnak, de magunknak is nemet mondani. Álljunk ellen a kísértésnek, írjuk le a napi terveinket, és ne engedjük lebeszélni magunkat. Elég egy napot megígérni magunknak, és az ne legyen a „majd holnap”. Ha egyet sikerül betartani, másnap hivatkozhatunk magunknak arra, hogy „egyszer már kibírtam, miért ne sikerülne megint?”

2.)  Ha semmiképpen nem tudjuk legyőzni a környezeti befolyást, újítsunk. Törjünk ki a rutinból, a komfortzónából, és ha a lustaságra fordított időt nem sikerül, a helyet változtassuk meg. Olvasás esetén, ha vonz a fotelben ülve a tévézés, fogjunk meg inkább az egyik régóta kiszemelt könyvünket, és sétáljunk el egy közeli parkba elolvasni. Ott biztosan nincsen se tévé, se számítógép. Ha ezt elégszer megtettük. az olvasás iránti vágy magától előjön később bárhol.

3.)  Ha kell egy kis extra motiváció, állítsd magad jutalmazó üzemmódba! Vedd meg a kedvenc csokid, süteményedet, és fogyaszd el a tevékenység közben, és csakis akkor. Vagy ha túl nagy a kísértés, adjuk oda másnak (pl. párunknak), és akkor kaphatjuk meg, ha már megtettük, amit kell. Így egy jó eseményt már hozzákötöttünk, és már nem is olyan vonzó üres kézzel lustálkodni, igaz?

Ne hagyd, hogy egy rossz szokásod eltántorítson a céljaidtól, vess be mindent, győzd le a lustaságot és valósítsd meg az álmaidat! Sikerre fel!

Minden vélemény számít!