Az üzleti és a vállalkozói életben a siker elsődleges mércéje a pénz. Mindent pénzben mérünk, noha nem ez az egyetlen, ami fontos a karrierünkben. Sikerként könyveljük el, ha dicséretet és megbecsülést kapunk, ha elismerik az eredményeinket, ha sikerül magunknak és a kollégáinknak bizonyítanunk, ha kimagasló eredményeket érünk el vagy egyszerűen csak jobban érezzük magunkat a munkában.
Hány olyan nagy gondolkodót és tudóst sorolhatunk fel, akik végtelenül sikeresek voltak az életükben, ám gazdagok soha? Számukra nyilván nem a pénz és a gazdagság jelentette a mozgatórugót, vagy egyszerűen csak nem volt alkalmuk anyagi jólétre váltani a tehetségüket.
Akár a múlt legnagyobb egyéniségeit, akár a mai kor üzletembereit tekintjük pozitív követendő példának, meg kell találnunk annak a módját, amivel ösztönözhetjük magunkat.
Van egy közös tulajdonság a régi korok tudósa és a ma sikeres üzletembere között; ez nem más, mint az olthatatlan vágy az elkötelezett cél felé. Nekünk is ezt az utat kell követnünk, meg kell találnunk a motiváló tényezőket, de mindenekelőtt meg kell határoznunk magát a célt.
A cél nem lehet más, mint amit nagyon-nagyon el szeretnénk érni. Így ösztönözhetjük magunkat a fontos cél elérésére, ez segít bennünket ahhoz, hogy képesek legyünk minden hajnalban felkelni, munkába állni és ha szükséges, akár késő estig dolgozni. Akinek valódi céljai vannak, az képes elsőként érkezni a munkahelyére és utolsóként távozni onnan.
Akinek valódi életcélja van, az különbséget tud tenni a valódi elszántság és az egyszerű sóvárgás között. A sóvárgás nem más, mint kedvetlen tehetetlenség, amely nem visz előre. A célok megvalósításához valódi elszántság szükséges.
Ha meghatároztuk a valódi célunkat és olyan erősen akarjuk, hogy ez az akarat minden mást felülír, az esetben várhatjuk a fő cél megvalósulását. Az emberi elme mindent lehetségessé tesz számunkra, csupán az erős elhatározásra van szükségünk.
A fő életcélunk bármi lehet, amit a legfontosabbnak tartunk az életben. De vigyázzunk, a fő életcélunknak ne válasszunk csekélységet, amit rövid idő alatt kevés munkával megvalósíthatunk! Ha így tennénk, a tényleges és fontos nagy dolgokról terelnénk el saját figyelmünket.
Az életcélunkat tartsuk fejben, jusson eszünkbe minden nap. Használjuk úgy, mint az autó a benzint vagy a tehén a füvet. Ez éltessen és ez vigyen előre bennünket!
Ha el akarjuk érni a fő életcélunkat, akkor minden energiánkkal és minden figyelmünkkel a cél felé vezető útra fókuszálunk. Mindehhez erősnek kell lennünk, ha pedig erősek vagyunk, akkor képesek vagyunk legyőzni azokat az akadályokat, amelyek a valódi célunktól próbálnak eltántorítani.
Ha keményen dolgozunk a célért, akkor tudatában vagyunk annak, hogy a pillanatnyi kudarcok is előrefelé mutatnak, ezek pedig csak erősebbé és tapasztaltabbá tesznek. A pillanatnyi kudarcok megmutatják, mely módszer nem sikeres, így eggyel kevesebb módszer közül kell kiválasztanunk a megfelelőt.
Hány régi nagy elődünk, tudósunk és feltalálónk futott bele kudarcok sorába? Alighanem az összes. Vajon milyen lenne ma a világ, ha Thomas Alva Edison, Nikola Tesla, Neumann János és a többiek hagyták volna, hogy a kisebb-nagyobb kudarcok megingassák őket? Ők bizonyítják be számunkra, hogy ha valódi célunk van, az emberi elme fantasztikus dolgokra képes. Mindent képesek vagyunk megtanulni és mindent elérhetünk, csupán rajtunk múlik, mit valósítunk meg az életünk során.
Az emberi elme azt képes megvalósítani, amiben hinni képes. Ha elszántan tartunk a siker felé, semmilyen körülmény nem állíthat meg bennünket, egyszer oda fogunk érni. Mindegy, hogy már egészen közel a cél vagy még igencsak messze van, ha az elhatározás létezik, a célunkat törvényszerűen elérjük. Nincs más dolgunk, mint ma nekikezdeni a megvalósításának és cselekedni!
