Cégalapítás Horvátországban - hogyan? Minden, amit tudni szeretnél horvát vállalkozás kapcsán!

Cégalapítás Horvátországban – hogyan? Minden, amit tudni szeretnél horvát vállalkozás kapcsán!

Horvátország 2013.-ban csatlakozott az Európai Unióhoz, azóta lényegesen könnyebb náluk is munkát vállalni, azonban a  magyarok részére továbbra sem túl vonzó a horvát munkavállalás.

Egyrészt náluk is magas a munkanélküliség, – 18 % körüli – másrészt a horvát bérek ugyan némileg magasabbak a magyarnál, de a megélhetés is drágább.

A horvátországi munkavállalásnak két előnye van:

  1. a földrajzi közelsége,
  2. a tengerparti turizmus.

S bár a nyári idénymunka vonzó lehet a magyarok számára, elsősorban a helyiek töltik be az állásokat éppen a már említett munkanélküliség okán, valamint elvárt a tökéletes nyelvtudás, és a helyi munkavállalók esetében ez garantált.

A már említett tengerparti túrizmus mégis vonzó néhány bátor, magyar vállalkozó számára, különösen a tenger szerelmesei próbálnak szerencsét. Biztos recept nincs, de személyesen is van néhány ismerősöm, aki a horvát tengerparton nyitott üzletet, egyikük pl. vegyeskereskedést zöldség-gyümölcs részleggel, mellette egy magyaros kifőzdével.

A sok magyar turista örömmel veszi a magyaros ételeket, és örül, hogy beszélik a nyelvét. Azonban ahogy a más országbeli  cégalapításra, úgy a horvátra is igaz, hogy az egyik legszükségesebb feltétel a megfelelő kezdő tőke, a másik a tökéletes nyelvtudás.

Mi szól Horvátország mellett?

  • Turizmus és idegenforgalom szerepe
  • Kiváló földrajzi helyzet, stratégiai fontosságú közlekedés
  • Különleges természeti adottságok
  • Cégalapítás ingatlanvásárlás, ingatlanhasznosítás céljából
  • Cégalapítás hajó birtoklás céljából
  • Cégalapítás az idegenforgalom üzleti lehetőségeinek kiaknázására

A horvát cégalapítás előnyei:

  • A költségek számottevő részével csökkenthető az adóalap
  •  A turizmus, kereskedelem, ingatlanhasznosítás és ingatlankereskedelem nincsenek speciális engedélyekhez kötve
  • Idegenforgalmi és vendéglátó tevékenységet csak gazdasági társaságok, és egyéni vállalkozók folytathatnak. Magánszemélyként csak horvát állampolgárok végezhetik ezt.

Társasági formák Horvátországban

Egyéni vállalkozás – Az egyéni vállalkozói tevékenység a vállalkozó személyéhez kötött, csak olyan személy válthatja ki, aki megfelel a szabályzásnak. Az egyéni vállalkozó természetes személy, önállóan és tartósan végez gazdasági tevékenységet, nyereségszerzés céljából. Az egyéni vállalkozás lehet: szabad, kötött, kedvezményezett.

  • Szabad egyéni vállalkozás – nem feltétele a szakmai képesítés, sem a mestervizsga.
  • Kötött egyéni vállalkozás – Feltétele a szakmai képesítés vagy a mestervizsga. Mind a szabad, mind a kötött egyéni vállalkozáshoz szükséges vállalkozói engedély.
  • Kedvezményezett egyéni vállalkozás – kedvezmények alapján működik.

Aki megszerzi az egyéni vállalkozói engedélyt, illetve kedvezményt, egyéni vállalkozóvá válik,de csak akkortól, amikor bejegyzik a vállalkozói jegyzékbe. A vállalkozói jegyzéket a vállalkozás székhelye szerinti megyei hivatalok vezetik.

Az a személy, aki vállalkozói tevékenységet kíván folytatni, de nem felel meg a törvényi előírásoknak, kereskedelmi társaságot alapíthat.

A Horvátországban a ZTD szerint ún.  tőketársaságot , illetve személyi társaságot lehet alapítani.

Tőketársaságok:

  • korlátolt felelősségű társaság (d.o.o.)
  • részvénytársaság (d.d.)

Személyi társaságok:

  • közkereskedelmi társaság (j.t.d.)
  • betéti társaság (k.d.)
  • gazdasági érdekegyesülés (GIU)

A legelterjedtebb cégforma a korlátolt felelősségű társaság (d.o.o.), erről kicsit bővebben:

A korlátolt felelősségű társaság (d.o.o) meghatározott összegű törzsbetétekből álló törzstőkével alakul, melynek minimális összege 20.000 HRK (kb. 2600 EUR).

A törzstőkét a cég bankszámláján letétbe kell tenni.  A tag kötelezettsége csak törzsbetétek nyújtására és a társasági szerződésben megállapított egyéb vagyoni hozzájárulás szolgáltatására terjed ki, egyéb kötelezettségekért a tag nem felel.

A d.o.o. egyetlen taggal is alapítható, a tagja lehet cég vagy magánszemély. Külföldi személy is lehet tagkorlátozás nélkül.  Legalább egy ügyvezető szükséges, aki magánszemély, de neki nem  kötelező munkaviszonyban lennie a cégnél.   Bármely EU –s állampolgár korlátozás nélkül lehet ügyvezető.

Az ügyvezető vízum nélkül jogosult 90 napos horvát tartózkodásra üzleti okok miatt. Ezen túli kint tartózkodás esetében üzleti vízumot kell kérvényezni.

Horvát cégnév választás

A cégnévnek horvát nyelvűnek kell lennie, külföldi cégnév csak leányvállalat esetén használható. Külföldi cégnév használható abban az esetben is, ha az alapító személy rendelkezik a név használatára engedéllyel, pl. a saját nevét használja a cég jelzésére. A társaság székhelyét igazolni kell vagy bérleti szerződéssel, vagy tulajdoni lappal.

A horvát cégeknek könnyvezetési és bevallási kötelezettségük van, ezen felül éves beszámolót is kell készíteniük. Ennek tartalmazni kell az kimutatást az eredményekről, a mérleget és a társasági adóbevallást. ÁFA bevallást havonta vagy negyedévente kell tenni.

Horvátországban a ZTD szerint:

  • a cégek lehetnek teljesen horvát tulajdonban,
  • teljesen külföldi tulajdonban,
  • vagy vegyes tulajdonban.

Külföldiek céget kizárólagos tulajdonnal is alapíthatnak, a horvát tevékenység megkezdése előtt azonban be kell jegyeztetni ezt. Részvénytársaságot kb. 27 ezer EUR, Korlátolt Felelősségű Társaságot 2.700 EUR-nak megfelelő alaptőkével lehet létesíteni.

Horvátországban lehetőség van 4 nagyvárosban (Zágráb, Split, Rijeka, Osijek) egyablakos rendszerben történő cégalapításra is.

A céget önállóan is be lehet jegyeztetni, de javasolt ügyvéd segítségét igénybe venni. Az ügyvédet horvát közjegyzővel hitelesített meghatalmazással meg lehet bízni a cégalapítással kapcsolatos teendők elvégzésére.

A cég bejegyzéséhez meg kell nevezni az ügyvezetők személyét, az igazgatóság, valamint a felügyelő bizottság tagjait. Horvátországban kétféle munkavállalási engedély létezik. A Horvátországban bejegyzett cégeknél munkaviszonyban álló külföldi állampolgároknak kiadható munkavállalási engedélyek (radna dozvola) számát kvótákhoz kötik.

A bejegyeztetés teljes költsége Kft. esetén közel 2.000-2.500 EUR. Ezek a költségek a cég bankszámlájának aktiválása után a cégben költségként elszámolhatóak.

A horvát kereskedelmi banknál ideiglenes „nem-rezidens” számlát kell nyitni, és arra külföldről át kell utalni az alaptőkét. Készpénzben nem lehet befizetni. Az Rt. (d.d.) esetében 200.000 kuna, a Kft-nek megfelelő „d.o.o.” társasági forma esetén pedig 20.000 kuna  értékű devizát kell alaptőkeként átutalni.

A Cégjegyzékről szóló törvény kimondja, hogy a cégjegyzékbe történő bejegyzéshez szükséges – két példányban kitöltött és közjegyzővel hitelesített – nyomtatványokat a megyei, illetve fővárosi cégbíróságon kell benyújtani horvát nyelven.

A Cégbíróság 2-3 héten belül elvégzi a cégbejegyzést. A bejegyzési határozat kézhezvétele után el kell készíttetni a cég pecsétjét, az Állami Statisztikai Hivatalban pedig statisztikai számot kell igényelni.

A bejegyzési határozattal, pecséttel és a statisztikai számmal lehet aláírni a cég bankszámláját, amelyre a bank áthelyezi az ideiglenes nem-rezidens számlán lévő alaptőkét.

A horvát előírások szerint külföldi gazdasági társaságok és egyéni kereskedők gazdasági tevékenységet folytathatnak képviseleti iroda alapításával. A képviseleti iroda nem jogi személy. Működésével nem keletkeznek jogok és kötelezettségek.

Jogok és kötelezettségek a képviseleti iroda alapítóját terhelik. A képviseleti iroda saját alapító cég neve alatt működik. Adatai közt kötelezően fel kell tüntetni saját székhelyét és az alapító cég székhelyét is. A képviseleti irodákat bejegyzik a  cégjegyzékébe.

Az egyéni kereskedő természetes személy, önállóan végez gazdasági tevékenységet, a vállalkozókra vonatkozó előírásokkal vonatkoznak rá is. A kereskedelmi bíróságon, mint egyéni kereskedő kerül bejegyzésre. Az az egyéni vállalkozó, aki megfelel az előírt feltételeknek, a kereskedelmi bíróságon, egyéni kereskedőként jegyeztethető be.

A bejegyzést az az egyéni vállalkozó kérheti, akinek éves bevétele meghaladja a 2 millió kunát. Akinek pedig a 15 millió kunát haladja meg az évi bevétele, köteles bejegyeztetni magát egyéni kereskedőként a kereskedelmi bíróságon.

Ahhoz, hogy el lehessen kezdeni a vállalkozói tevékenységét, meg kell szerezni a megyei Gazdasági Hivatalnál a Minimális technikai feltételeknek való megfelelésről szóló határozatot. Ezzel igazolják, hogy a cég megfelel a technikai, egészségügyi, illetve más, szabályozott feltételeknek.( üzlethelyiségekre,felszerelésre és munkaeszközökre vonatkozóan).

Az egyéni vállalkozást, vagy a céget be kell jegyeztetni:

  • az Adóhatóságnál,
  • a Horvát Nyugdíjbiztosító Intézetnél és
  • a Horvát Egészségbiztosító Intézetnél.

A székhely szerinti Adóhatósági Kirendeltségen az adatokat egyidejűleg a nyereségadó kötelezettek és a hozzáadott érték adó (PDV/ÁFA) kötelezettek jegyzékébe is regisztrálják.

A munkáltatók járulékok megfizetésére kötelezettek, kötelesek a Horvát Nyugdíjbiztosító Intézet Területi Egységéhez benyújtani a tevékenység megkezdése napjától számított 15 napon belül a bejelentést a tevékenység megkezdéséről, valamint  minden, újonnan foglalkoztatott alkalmazottat be kell jelenteni.

Összefoglalva a teendőket:

  1. Cégnév meghatározása – A törvény szabályozza a cégnév formáját. A cégnév használata és védelme törvényi szabályozás alá esik. Ellenőrizni kell, hogy a név már be van-e jegyezve, formája és elemei megengedettek-e.
  2. Közjegyzői hitelesítés – Az alábbi dokumentumok hitelesítésére van szükség:
    • cégbírósági bejegyzési kérelem
    • alapító okirat
    • vezető tisztségviselők megválasztásáról szóló dokumentum
    • céget képviselő személyek nyilatkozata, hogy elfogadják a jelölést
    • igazgatók és a vezető tisztségviselők aláírás mintája
    • felügyelő bizottság tagjainak aláírás mintája
    • az ügyvezető kinevezéséről szóló dokumentum és aláírás minta
    • társaság székhelyéről szóló döntés

3. Cégbíróság – A közjegyző által hitelesített dokumentumokon kívül a következőkre van még szükség a cégbíróságnál:

    • a társaság alapító tagjainak felsorolása
    • a céget képviselő személyek neve
    • a felügyelő bizottsági tagok neve
    • amennyiben idegen nyelvű elnevezése van a cégnek, akkor ennek indoklása
    • bírói eljárási költség befizetését igazoló dokumentum
    • alaptőke befizetését igazoló dokumentum
    • ”RPS” űrlap a TEÁOR szám igényléséhez

4. Pecsét készítése – A cégbírósági bejegyzés és az adószám birtokában elkészíthető a cég pecsétje.

5. A cég és alkalmazottak bejelentése – Be kell jelentkezni az adóhatóságnál, illetve az alkalmazottakat bejelenteni az egészség-, és a nyugdíjbiztosítónál.

6. Számlanyitás – A horvát törvények szerint a cégnek több banknál is lehet számlája, de meg kell nevezni a fő számlavezető bankot.

Milyen iratok szükségesek a cégalapításhoz?

Ha a céget magánszemély alapítja, akkor elég mindössze egy útlevél és egy lakcímkártya, valamint a leendő ügyvezető útlevele és lakcímkártyája, és ezek hitelesített fordítása. Ha a céget egy másik cég alapítja, akkor szükség van egy 30 napnál fiatalabb cégkivonatra, a leendő ügyvezető útlevelére és lakcímigazolására, valamint ezek hitelesített fordítására. Szükséges továbbá  az alapító cég bélyegzője is.

A horvátországi adózásról

Aki Horvátországban alapít céget, nem árt, ha tisztában van az adózási feltételekkel.  Horvátországban állami, megyei és városi vagy községi adókat kell fizetni területi illetékesség függvényében. Megyei adónak számít az örökösödési és ajándékozási adó, szárazföldi és vízi járművek valamint a  játék-automaták után fizetett adó.

Közös adónak számít a nyereségadó, jövedelemadó és az ingatlanadó. A legnagyobb bevétel az ÁFA-PDV. Az Áfa-t ott kell fizetni, ahol a szolgáltatást igénybe veszik. Ingatlan esetében mindig az ingatlan fekvése a mérvadó. Áfa-t kell fizetni a termékek eladása után, szolgáltatások, személyes fogyasztás és import után.

Az áfa az adóalap 0, 10  illetve 22 %-a. 85.000 kunáig Áfa mentes az értékesítés, 300.000 kunáig negyedéves bevallási kötelezettség van, a fölött havonta kell adóbevallást benyújtani és megfizetni az adót.

Adómentes:

  • a kenyér,
  • a tej,
  • a tankönyv,
  • mozi,
  • bizonyos gyógyszerek,
  • orvosi  implantátumok.

Nem kell adót fizetni:

  • a lakás bérbeadása,
  • orvosi ellátás,
  • szerencsejáték,
  • banki-biztosítási,
  • hitközösségi szolgáltatás után sem.

Kedvezményes, 10 % os Áfa terheli:

  • a szállásszolgáltatást,
  • a félpanziós vagy teljes panziós ellátást.

Minden további értékesítés után 22 % az Áfa összege.

Az Áfa-t ott kell fizetni, ahol a szolgáltatást igénybe veszik. Az adóbevallást területileg illetékes adóhivatalnál kell benyújtani. Az adó megfizetésének határideje a tárgyidőszakot követő hónap utolsó napja.

Külföldi vállalkozások is igényelhetnek vissza Áfa-t, ha vásárokon kiállítóként vesznek részt és nem rendelkeznek székhellyel vagy  kirendeltséggel Horvátországban. A kiállítási hely bérleti díja, áram, víz, gáz, fűtés, hűtés, telefon, parkolás, anyagköltség áfája igényelhető vissza. Az igénylést a zágrábi adóhivatalhoz kell benyújtani a naptári évet követő 6 hónapon belül. 1.000 kuna feletti összeg igényelhető vissza.

Bár Horvátország nem hemzseg a magyar vállalkozóktól, cégektől, talán épp ez lehet az alapja egy sikeres vállalkozás elindításának!

Minden vélemény számít!