Cégalapítás Szlovákiában - hogyan alapítsunk szlovák vállalkozást?

Cégalapítás Szlovákiában – hogyan alapítsunk szlovák vállalkozást?

Szlovákia 2004 óta tagja az Európai Uniónak. Az uniós állampolgárok minden megkötés nélkül vállalhatnak munkát Szlovákiában, és a szlovák állampolgárokkal azonos jogokat élveznek.

Kivételt képeznek a közigazgatási munkakörök. Harmadik országok állampolgárai csak munkavállalási engedéllyel vállalhatnak munkát az országban, erre az uniós állampolgároknak nincs szükségük. Az angol-osztrák-német vezető hármas után Szlovákiában dolgozik a legtöbb magyar, közel tízezerre tehető a számuk.

Szlovákiában a munkanélküliség 10% körül van. A minimálbér jelenleg 352 euró, cca. 105 600 forint. ( Magyarországon 101 500 forint. ) Hiányszakmák az országban: Ács, cserépkályha-készítő, kéményseprő, tetőfedő, juhtenyésztő, halász.

A hazánkban sokasodó adóellenőrzések, növekvő adóterhek, és általános közhangulat okán napjainkban sokan tervezik, hogy kedvezőbb adókörnyezetet keresnek vállalkozásuk számára. Lehetőségként felmerül Szlovákia, mint kiút az adóprésből. A szlovák egykulcsos adórendszer akkor nyújt legális adócsökkentési megoldást, ha a cég ténylegesen áthelyezi gazdasági tevékenységét Szlovákiába, és bizonyíthatóan az év több mint fele részében ott is él, tehát gyakorlatilag kitelepül.

A Szlovákiában működő, külföldi tulajdonban lévő vállalatok számát tekintve Magyarország áll első helyen a közel 8 ezer céggel, a második Csehország, majd Ausztria, Németország és Olaszország következik a sorban.

Miért érdemes Szlovákiában vállalkozni, céget alapítani?

  • Sokkal átláthatóbb az adórendszer, kisebb az adóteher
  • Az északi határt átlépve 40-50 km-ig nincs szükség nyelvtudásra, mivel az ott élők beszélnek magyarul
  • Szlovákia az Európai Unió egyik legdinamikusabban fejlődő országa
  • A gazdaságban érezhető fejlődés tapasztalható
  • A vállalkozások száma növekszik és a vásárlóerő tekintetében is folyamatos a növekedés
  • Az ÁFA 20%
  • A társasági adó 23%
  • Raktárkészletben nem áll az ÁFA
  • Gépkocsi vásárlása és fenntartása olcsóbb és leírható
  • Cégalapítás esetén a személygépkocsi után is visszaigényelhető az ÁFA
  • Magyar rendszámú gépjármű költségei elszámolhatók a szlovák cégben
  • Szlovák és magyar cég közötti számlázáskor nin ÁFA
  • Nincs helyi iparűzési adó
  • Minimálbér Szlovákiában 352 EUR
  • Minimálbér utáni járulék havi 171,07 EUR ami tartalmazza a munkáltató és az alkalmazott járulékát is
  • Elfogadott a 4 órás foglalkoztatás
  • Komárnoban van elérhető magyar térerő
  • Szlovák cégalapítás esetén a törzstőke 5 000 EUR
  • Cégalapításhoz / sro – KFT vagy a.s. – RT / nem kell Szlovák állampolgárság
  • Magyar állampolgárok az adott tagország által szabályozott feltételekkel alapíthatnak céget az EU tagországai területén

A cégalapítás folyamata

  • Erkölcsi bizonyítvány megszerzése, hivatalos
  • Székhely bérleti szerződésének elkészítése
  • A cégalapításhoz szükséges iratok ügyvéd általi elkészítése
  • Alapító okirat vagy a Társasági szerződés hitelesítése közjegyző előtt
  • Aláírási címpéldány hitelesítése
  • Nyilatkozat az alaptőkéről
  • Alapító okiratnál szükséges egy nyilatkozat, (alapító tag nem több,mint két egyszemélyes Kft. alapító tagja), és annak hitelesítése
  •  Vállalkozói engedély kiváltása
  •  Cégbíróságon való bejegyzés

Ha már megvan a cégjegyzék, az alábbi teendők vannak hátra:

  • Adóhivatali bejegyzés /30 nap/
  • Bankszámla nyitás
  • Könyvviteli szerződés aláírása
  • Bélyegző, névjegykártya készítés

Vállalkozási, társasági formák Szlovákiában

1. Természetes személy, mint egyéni vállalkozó

Iparszerű vállalkozásnak minősül bármilyen vállalkozói tevékenység, amelyet a törvény nem tilt. Ennek két fajtája létezik:

A.) Bejelentés köteles vállalkozói tevékenység

A lakóhely szerint illetékes vállalkozói hivatalnál történő bejelentés alapján végezhető, amennyiben teljesülnek a törvényi feltételek Kisipari vállalkozásoknál szükséges a szakképesítés megléte, speciális szakképzettséghez kötött vállalkozások estén külön törvény szabályozza az előírt szakképesítést, szabadon gyakorolható vállalkozások esetén nincs szükség szakmai képzettségre.

B.) Iparengedélyhez kötött vállalkozás

Csak hatósági engedély, iparengedély birtokában folytatható. Az iparengedély kiadásához szükséges szakmai feltételeket törvény szabályozza

Az iparszerű vállalkozás alapítását kizáró okok:

  • felszámolási eljárás alatt lévő személy
  • eltiltás a folytatni kívánt tevékenység végzésétől
  • bevont vállalkozói engedély tulajdonosa

Magánszemélyek esetében a vállalkozás folytatásának általános feltétele a betöltött 18. életév, cselekvőképesség és büntetlen előélet. A vállalkozói engedély az ország egész területén érvényes. Egy vállalkozó többféle tevékenységet is végezhet, azonban mindegyikre külön vállalkozói engedéllyel kell rendelkeznie.

A területileg illetékes hatósághoz egy kérvényt kell benyújtani a vállalkozás megkezdéséhez, a kérelem mellé az alábbi dokumentumok szükségesek:

  • szakképzettséget igazoló bizonyítvány
  • képviselő kinevezése esetén a képviselő egyetértő nyilatkozata
  • lakcím igazolvány vagy a székhelyül szolgáló ingatlanra vonatkozó tulajdoni lap vagy bérleti szerződés
  • igazgatási illeték befizetését igazoló irat
  • hatósági erkölcsi bizonyítvány (csak külföldi személy esetén)

A vállalkozó magánszemély vállalkozását bejegyeztetheti a cégbíróságon. A külföldi magánszemélyek számára a cégbírósági bejegyzés kötelező, kivéve, ha EU-s országbeli.

Ha a vállalkozó a vállalkozói hivatallal szembeni kötelezettségeit teljesítette, a vállalkozói engedély megszerzését követő 30 napon belül be kell jelentkeznie az illetékes adóhatóságnál. A vállalkozó a várható adókötelezettségét figyelembe véve adóelőleget fizet:

  • -ha az utolsó ismert adójának összege meghaladta az 1 659,70 eurót de nem érte el  a 16 596,96 eurót negyedévenként fizeti az adóelőleget, amelynek összege az utolsó ismert adó egynegyede
  • ha az utolsó ismert adó meghaladta a 16 596,96 eurót, az utolsó ismert adó1/12 részének megfelelő havi adóelőleget kell fizetnie.

A vállalkozó egészségbiztosítási járulékot köteles fizetni, ezért 8 napon belül be kell jelentkeznie az egészségbiztosítási pénztárhoz. Az egészségbiztosítási járulékokra előleget kell fizetni, majd azt az év végén elszámolják. A járulékot az előző időszakban elért bruttó jövedelem alapján kell megfizetni.

Szlovák cégalapítás költségei (megközelítően):

  • vállalkozói igazolvány kiállítása szabadon gyakorolható tev. – 3 euró
  • kisipari vagy speciális szakképzettséget kívánó tevékenységek esetén – 6,50 euró
  • iparengedély – 33 euró
  • vállalkozói nyilvántartásról készített kivonat – 3 euró
  • vállalkozói igazolvány, iparengedély módosítása – 3 euró
  • hatósági erkölcsi bizonyítvány – 3 euró
  • statisztikai szám megállapítása – 3 euró

2. Társas vállalkozások

  • A közkereseti társaság olyan társas vállalkozás, amelyben legalább két személy folytat vállalkozói tevékenységet közös cégnévvel, a társaság kötelezettségeiért pedig teljes vagyonukkal korlátlanul és egyetemlegesen felelnek.
  • A betéti társaság vegyes típusú társaság. A kültag csak a cégjegyzékben feltüntetett és még be nem fizetett vagyoni betétje összegéig felel a társaság kötelezettségeiért, a beltagok felelőssége korlátlan. A társaság vezetésére csak a beltag jogosult.
  • A korlátolt felelősségű társaság tőkeegyesítő társaság. A társaság kötelezettségeiért teljes vagyonával felel. A tag csak a cégjegyzékben feltüntetett és még be nem fizetett vagyoni betétje összegéig felel a társaság kötelezettségeiért. A minimum törzstőke 750 euró. Ha a Kft-nek egy alapítója van, a társaság alapítása alapító okirattal, több tag esetében társasági szerződéssel jön létre. A Kft kötelezettsége a tartalékalap képzés. Ha erre nem kerül sor az alapításkor,az először kimutatott tiszta nyereség után a számviteli törvény szerinti beszámolóban kimutatott adózott eredmény legalább 5%-ának, legfeljebb azonban a törzstőke 10%-ának megfelelő tartalékalapot kell képezni. A tartalékalap törvényben szabályozott célú felhasználásáról az ügyvezetőknek van joguk dönteni. A Kft legfőbb szerve a taggyűlés.

A vállalkozók törvényben előírt módon kötelesek könyvvitelt vezetni. A cégbíróságon bejegyzett vállalkozásoknak kettős könyvvitelt kell vezetni.

  • A részvénytársaság nagyobb tőkével rendelkező társulások számára alkalmas társasági forma. A részvénytársaság alaptőkéjét előre meghatározott számú és névértékű részvény alkotja. Részvénytársaságot egy tag is alapíthatja, ha jogi személyről van szó, egyébként két vagy több tag szükséges az alapításához. A társaság alaptőkéje minimum 25 000 euró, ennek 30%-át a cégbírósági bejegyzéssel egy időben pénzbeli betétként be kell fizetni. A részvényesek vagyona teljes mértékben elkülönül a társaság vagyonától. A részvényesek nem felelnek a társaság veszteségeiért, számukra a kockázat a részvényeik elértéktelenedésében rejlik.

A gazdasági társaságok alapításának általános feltételei

  • A társaság az alapítók által aláírt társasági szerződéssel létesül.
  • Az alapító tagok aláírását közjegyző előtt hitelesíttetni kell.
  • Társasági szerződés meghatalmazott útján is létrehozható. Ez esetben mellékelni kell a meghatalmazó hitelesített aláírásával ellátott meghatalmazást.
  • A társaság a cégbírósági bejegyzés napján jön létre.
  • A cégbírósági bejegyzés iránti kérelmet 90 napon belül kell benyújtani.
  • A társaság létrejöttéig az alapítók, vagy az egyik közülük jár el hivatalos ügyekben. Az alapítók közösen és egyetemlegesen felelnek.
  • A vállalkozási engedély kiadása után 90 nap áll rendelkezésünkre, hogy az a Cégbíróságra kerüljön, különben újat kell kérni.
  • Be kell jelenteni a bankszámlát 8 napon belül, majd a céget és a bankszámlát 30 napon belül be kell jelenteni az adóhivatalban is. Amíg mindez nincs kész, a cég nem működhet, nem lehet számlázni. Ez idő alatt csak a cégalapítással kapcsolatos tevékenységet lehet elszámolni (pl. bérleti szerződés, hivatalos ügyintézés).
  • Az adatok változását 30 napon belül be kell jelenteni a Cégbíróságnak, ellenkező esetben büntetést szabhatnak ki.
  • A magyar és szlovák cég közötti számlázás közös tulajdonos esetén szigorúan ellenőrzött.

A cégalapítás időtartama 3-4 hét, összköltsége nagyjából 499 € , mely tartalmazza az Áfa-t és az alábbi szolgáltatásokat:

  • cégalapítás illetéke
  • fordítási munkadíj
  • alapító okiratok kidolgozása
  • tevékenységi körök engedélyeztetése
  • cégbírósági bejegyzés
  • bankszámlanyitás
  • adószám igénylése
  • uniós adószám igénylése

1993 előtt alapvetően a közvetlen adók voltak jellemzőek Szlovákiában (jövedelemadó, mezőgazdasági adó, béradó, földadó illetve az ajándékozás, örökösödés valamint az ingatlan átruházása esetén fizetendő közjegyzői illetékek). Kivétel volt a forgalmi adó. 1993 és 2004 között a jövedéki termékekkel gyarapodott a közvetett adózás alkalmazási köre (szeszes italok, ásványolajok és dohánytermékek). A közvetlen adózás körében megkezdődött a természetes és jogi személyek megkülönböztetése.

A mezőgazdasági, illetve földadó kategóriák helyett megjelent az ingatlanadó, valamint a környezetvédelmi adó. 2004 után elkezdetek megjelenni a hagyományos adók. Mint pl. a jövedelemadó, és helyi adók a közvetlen adózás keretén belül. Az öröklési és ajándékozási illetékeket 2004 januárjában eltörölték.

Az adóhatóság általában írásban értesíti az adózót a várható ellenőrzésről. Az adózónak jogában áll az ellenőrzés halasztását kérni. Kivétel, amikor az adóhatóság a büntető szervek kérésének eleget téve kezdi meg az ellenőrzést.

Ilyenkor a bizonylatok hitelességének megőrzése céljából váratlanul kezdődik meg az ellenőrzés. Általában az értesítést követően 40 napon belül meg kell kezdeni az ellenőrzést. Az adóalap hiteles megállapítását, az adó helyes kiszámítását,az adó-visszaigénylés megalapozottságát vizsgálják legfőképpen.

Nagyobb összegű Áfa visszaigénylés esetén szinte minden esetben sor kerül a kiutalás előtti ellenőrzésre.

Az adókötelezettségek megsértése

  • Az adókötelezettségek megsértéséért 30 eurótól akár 32 ezer euróig is terjedő mulasztási bírságot szabhat ki a hatóság.
  • Adóhiány esetén a bírság mértéke a hiányzó összeg után minden naptári napra a felszámítás időpontjában érvényes jegybanki alapkamat háromszorosának (de legalább 10 százaléknak) 365-öd része.
  • Jogosulatlan visszaigénylés esetén a bírság mértéke a jogosulatlanul visszaigényelt összeg után minden naptári napra a felszámítás időpontjában érvényes jegybanki alapkamat másfélszeresének (de legalább 5 százaléknak) 365-öd része.

Az ellenőrzések folyamán kiszabott bírságok ellen az adózó 15 napon belül élhet fellebbezéssel.

A társasági adó alanya minden olyan belföldi, illetve külföldi illetőségű jogi személy, akinek székhelye Szlovákiában van, és Szlovákia területén vállalkozik. Külföldi adózó az a külföldi személy, aki belföldi telephelyen végez vállalkozási tevékenységet.

Az adókötelezettség a cégjegyzékbe történő bejegyzés napjával kezdődik, és a cégjegyzékből való törlés napján szűnik meg. Szlovákiában a csoportos adózás a társasági adón belül nem ismert. Anya- és leányvállalatok külön adóznak. A társasági adó mértéke Szlovákiában sokáig 19 % volt, ami 2013. január 1-jétől 23 %-ra változott. Az adóbevallásokat elsősorban papír alapon, a tárgyévet követő harmadik hónap végéig kell az adóhatóságnak benyújtani.

Kérvényezhető a határidő 3 vagy 6 hónappal történő meghosszabbítása. Az adóbevallás leadásának határideje egyben az adó megfizetésének is a határideje. Elektronikus adóbevallásra is van már lehetőség, de az elektronikus benyújtást követően, öt munkanapon belül, a bevallás első oldalát papír alapon is be kell nyújtani, ha a cég képviselőjének nincs elektronikus aláírása.

Az éves adó és a befizetett adóelőlegek közötti esetleges különbözetet a társasági adóbevallással egyidejűleg kell befizetni, határidő halasztása esetén június 30-ig. Az adófeltöltés, illetve a minimumadó a szlovák adórendszerben nem ismert.

Adótartozás esetén az elévülési idő hat év az esedékesség naptári évének az utolsó napjától számítva, mely határidő további hat évvel meghosszabbítható, amennyiben az adóhatóság végrehajtást kezdeményez.

A gazdasági eredmények alapján állapítják meg az adóalapot. Az olyan költségek, ráfordítások, melyeket adózás szempontjából nem lehet figyelembe venni, mint például az ajándék, a reprezentációs költségek, a fizetett bírság, a kötbér, a késedelmi kamat, a fogyasztási és jövedéki adók, a jövedelemadó, a követelések leírása vagy a magáncélú használat – növelik az adóalapot. A 2 400 eurót meghaladó immateriális javak, illetve a 1 700 eurót meghaladó tárgyi eszközök szintén növelik az adóalapot.

A fentieket ugyanis amortizációs költségként le lehet írni, melyek irodai gépek, gépjárművek esetén négy év, üzemi gépek, berendezések és tehergépjárművek esetén hat év, beépített berendezések esetén tizenkét év, illetve építmények esetén húsz év. Az adóalapot csökkentő tételek többek között, a társaságok által az adózás után fizetett osztalék, az új részvények kibocsátásából származó jövedelem, valamint a banki kamatok, melyek a forrásadó tárgyát képezik.

A szabályozás kevésbé szigorú a számlák tekintetében. A számla nem tartozik a szigorú elszámolású dokumentumok közé. Számlának minősül és adólevonásra jogosít a készpénzes vásárlás esetén kapott, 1 659,70 eurót meg nem haladó elektronikus pénztárgépből származó nyugta is.

Az Áfa bevallásokat havonta, illetve évi 100 ezer euró alatti forgalom esetén negyedévente, a következő hónap 25. napjáig elektronikusan kell benyújtani. Áfa visszaigénylésnél nincs minimális összeghatár, a túlfizetést az adózó kérelmére 30 napon belül visszafizeti az adóhivatal.

Ha a kedvező cégalapítási költségek és a szintén kedvező adózási feltételek csábítóak, akkor érdemes elgondolkodni a szlovák cégalapításon.

Minden vélemény számít!