Az 2013. márciusban megalakult Okos Jövő Innovációs Klaszter szakemberei egyöntetűen azt állítják, hogy az okos mérőórák használatával a háztartások villamosenergia-fogyasztásukat akár 5-10 százalékkal is csökkenthetik, legalábbis a nyugat-európai kísérleti projektek alatt tapasztaltak ezt támasztják alá.
Ez a kiadások 3,5-5 százalékos zsugorodásával is egyenlő lehet a fogyasztási szokásokhoz mérten.
Okos mérés: fókuszban a fogyasztó
Lényeges, hogy a fogyasztó rádöbbenjen arra, hogy tud változtatni a fogyasztási szokásain, és ez a háztartások igazi rezsicsökkentésének alapja.
Az okos mérőóra azonban egy varázseszköz, de az energiatudatos háztartások esetében eszköze lehet a fogyasztáscsökkentésnek, és ezáltal a költség, és a környezeti lábnyom csökkentésének.
Azon külföldi háztartások szinte mindegyikében, ahol felszerelték az intelligens mérőórákat, megtakarítást mutattak ki az igénybe vett energia mennyiségét illetően.
Németországban a 2010-es évben indították útjára a pilot projektet, és a projekt alatti elemzések átlagosan 3,7 százalékos energia-megtakarítást mértek, és a teljes rendszert nézve további 6,1 százalékos megtakarítási potenciált identifikáltak.
Az Egyesült Királyságban 60 ezer háztartásban vették górcső alá az energiahasználati magatartásokat egy 20 hónapos időszak alatt. Itt a mért megtakarítás némely esetben elérte a 11 százalékot is.
„A megtakarítást nem mással érték el a fogyasztók, mint azzal, hogy az intelligens mérőórák által kijelzett fogyasztási és költségadatokhoz igazították energiahasználati szokásaikat. Ez alapvetően csak odafigyelés és hozzáállás kérdése. A mérőórák ehhez extra ösztönzőt biztosítottak” – magyarázza Bertalan Zsolt, az Okos Jövő Innovációs Klaszter elnöke, a MAVIR vezérigazgatója.
Az elnök szerint kétségkívül az okos mérőórák sikerét jelzi az, hogy sok esetben a háztartások a tesztelési időszak végeztével is kitartottak az intelligens mérőórák mellett.
Az energia-megtakarítás a költségek csökkentésében is megmutatkozott. A szigetországban a projekttel párhuzamosan költség-haszon elemzést is végeztek, ami háztartásonként átlagosan 2,8 százalékos rezsiköltség-csökkenést mutatott, ami a megelőző adatok figyelembevételével akár tovább is növekedhet.
Az Ausztriában szervezett pilot projekt idején hasonló felmérések a háztartások és a kisfogyasztó ipari ügyfelek között 3,5 százalékos költségmegtakarítást mutattak ki a végszámlákban.
„Az adatok feldolgozása során kiderült, hogy a megtakarítás legnagyobb részét a csúcsidőszaki fogyasztás visszafogása generálta, de jelentős megtakarítást mutattak fel a háztartások a völgyidőszakban is” – hangsúlyozta Bertalan Zsolt.
Az intelligens energetikai megoldások kapcsán integrátori szerepet magára vállaló klaszter elnöke úgy gondolja, hogy ez az irányzat egyértelműen az okos energetikai megoldások felé vezeti az iparágat.
A villamos energia legnagyobb költségét a csúcsidőszaki fogyasztási igénynövekedése jelenti. A völgyidőszaki fogyasztáskor szolgáltatott áram ára Magyarországon jelenleg 25 százalékkal olcsóbb, mint a csúcsidőszakban igénybe vett.
Ha a csúcsidőszaki fogyasztást sikerülne akár kis mértékben is leredukálni, az megkönnyítené a teljes villamosenergia-rendszer egyensúlyának megtartását is. A tudatosan fogyasztó háztartások így a megtakarítás mellett elősegítik az egész rendszer üzemeltethetőségének biztosítását is.
„A szektor számára egyre fontosabb, hogy a fogyasztók felismerjék: az áram nem csak egyszerűen kijön a konnektorból. Azt meg kell termelni, szállítani kell, és közben a teljes hálózat működőképességét fenn kell tartani. Az okos mérés révén a fogyasztó szembesül ezekkel a költségekkel, a megtakarítás vezérelte döntéseivel a rendszer biztonságának megőrzésében aktív szereplővé válik” – mutatta be Bertalan Zsolt az okos mérés egész rendszerére mért pozitív hatásait.
Úgy véli, hogy az energiahasználóknak fel kell ezt ismerniük, tudniuk kell, hogy döntéseik meghaladják a számla összegének lecsökkentését.
Az okos mérőórákkal a fogyasztók a földgáz, távhő és vízfogyasztásukat is ellenőrizhetik
Az elnök kihangsúlyozta, hogy az ezzel kapcsolatos vizsgálatok Nyugat-Európában is nemrég fejeződtek be, de az előzetes adatok alapján ezeknél is nyomon követhető a lakossági hozzáállás változása, az energia-megtakarításra vonatkozó igyekezet.
