Állásinterjú

Personal branding: foglalkozz vele, mert a jövőbeli munkaadó biztos rád fog keresni!

Ma nagy harc folyik a jó állásokért, sokszor az állásinterjúig sem lehet eljutni. Ez azért is fordul elő, mert mielőtt behívná a jelöltet a munkáltató, alaposan körülnéz az interneten, és ha nem talál értékelhető információkat róla, az ütős önéletrajz ellenére sem hívja be interjúra.

Nem kötelező megtalálhatónak lenni az interneten. Akkor viszont igen, ha komolyabb állást akarsz megszerezni, mert biztosan rádkeresnek. Ilyen területek például a marketing, PR, értékesítés vagy bármely infokommunikációs terület.

Így szűrnek át téged is

  • Az önéletrajzokat két pakkra választják szét – az egyértelmű “nem” és a “lehetséges” csoportra.
  • A lehetségesek feltérképezését rögtön elkezdik a Google-ön keresztül. Ekkor újabb három részcsoport jön létre: “Valószínű” “Kevésbé valószínű”, “Nem”.
  • A valószínűbbeket egybevetik, majd előzetes telefonos interjút készítenek velük.
  • Az utolsó lépés a valódi interjúra való behívás, ahol aztán kezdetét veszi az igazi, személyes válogatás.

Az információtechnológia kiválasztásban való jelentősége Magyarországon is egyre nagyobb. Rátkai Balázs, az ESZA Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft. HR vezetője szerint az információs társadalmában az információnyújtásra építkező, munkavállalói személyes marketingnek, és az információgyűjtésen alapuló munkáltatói kiválasztási ellenőrzésnek is komoly hatása van az alkalmazási döntésre.

Personal branding

A“personal branding” gyakorlata, eszközei és használata már Magyarországon is nagy léptekkel növekszik, de a kiválasztásba való becsatlakoztatása eléggé kezdetleges szinten van.

Az itthoni kiválasztási gyakorlat kimérten kezeli a personal branding-gel kapcsolatos dolgokat, mégis sokszor nyújtanak minőségi és kiértékelhető professzionális eredményt. Például ritka az olyan kiválasztási folyamat, ahol:

  • a jelentkező által írt publikációkat beszélnék meg,
  • a szakmai tevékenységeket figyelnék meg,
  • vagy a jelentkező által közzétett személyes márkaépítő jegyekre, szerepvállalásokra keresnének rá,

holott ezek nagyon alkalmasak a szaktudás és más készségek feltérképezésére.

Rátkai Balázs szerint Magyarországon inkább a felvételre esélyesnek tartott, vagy a már interjúztatott egyének számíthatnak arra, hogy a Google-n keresztül is utánaolvasnak a személyének, az első kiválasztás során még kevésbé valószínű, hogy így vizsgálódnának a munkaadók.

Állásinterjú

A LinkedIn már fontos

Általában a LinkedIn profilt nézik meg a leendő munkaadók, nagyon ritka, hogy komoly pozícióknál más közösségi oldal is előkerül. Mivel hazánkban kicsi a munkaerőpiac, a kisebb-nagyobb hazugság hamarabb felfedezhetőek, és a munkáltatók nem gondolják azt, hogy a felvételiző vállalja ezt a kockázatot.

A 90-es években és a 2000-es évek elején sok olyan eset előfordult, amikor vezető beosztású személyek esetében csak később jöttek rá, hogy az általuk megadott adatok hiányosak vagy megtévesztők voltak az előnyszerzés érdekében.

Ennek kivédésére ma már sok cég alkalmaz erre hivatott belső eljárást, ellenőrzési protokollt.

Az internetes ellenőrzés nem minden esetben jelent előnyt a jelöltek számára, bár a pályázókról túl sok szabályosan hozzáférhető információt nem néznek át kiválasztáskor. A kiválasztók sem érdeklődnek az iránt, hogy jobban megismerjék az adott pozícióra jelentkezőt.

Az is igaz, hogy a világhálón való kutakodás nagyon sok időt vesz igénybe, egyrészt azért, mert sok az azonos, vagy hasonló nevű személy, és a fontos információk sem mindig a kereső első oldalán jelennek meg, és még a hosszabb szövegeket is értelmezni kell tudni. Ám, mivel egy esetleges kiválasztási hiba költsége sokkal több bármilyen más kiválasztási ráfordításnál, mégis megérné megújítani az ezzel összefüggő működési gyakorlatot.

Szalai Éva, a Hays Hungary Pénzügy és számvitel divíziójának szenior tanácsadója szerint azt is jó megjegyezni, hogy az ilyen vizsgálatok alatt rengeteg magánjellegű információra is fény derülhet.

A multinacionális vállalatok nagy szerepet szánnak a jelentkezők egyéb, önéletrajzon kívüli információira, ilyen a Facebook profil, a LinkedIn jelenlét és a hozzáférhető cikkek. De ezek mellett azt is érdemes észben tartania minden álláskeresőnek, hogy egyre nő azon vállalatok száma, amelyek a közösségi médiabeli profilok által, a jelölt privát életébe is szeretne némileg belelátni.

Molnár Noémi, a Hays Hungary Üzleti kiszolgáló központok divíziójának tanácsadója szerint az üzleti kiszolgáló központokra (SSC-k) ez a trend még nem igazán jellemző, de így is sok pályázót felkeresnek a LinkedIn-ről, hogy leellenőrizzék a CV adatait. Az SSC szektor kicsi volta (35-40 ezer szakember) miatt a referencia-ellenőrzés folyamata könnyű, és gyorsan kiválogatja a szóba nem jöhető jelentkezőket.

Hogyan készüljenek fel az álláskeresők a kutakodásra?

Ha beírják a nevüket a Google-be, nézzék át az első pár oldalt. Jó jel, ha hamar megtalálják magukat, mert ha nem, a leendő munkaadók könnyen arra a feltételezésre juthatnak, hogy a delikvens vagy nem elég modern, vagy titkol valamit a világ elől.

A munkaadók általában azt sem ellenőrzik, hogy az adott név alatt valóban-e az adott keresett személy profilja van-e. Jó megítélést várhat az a jelölt, akinek az első találatok között kijön a LinkedIn profilja, a Twitter vagy Facebook profilja, így akár tudatosan is alakíthatja a képet magáról.

Rátkai Balázs HR vezető azt meséli, hogy ma már igen gyakran a LinkedIn profilon keresztül kérik a jelentkezést. Mivel a közösségi profilokat mindenki a saját szája íze szerint alakítja, és a nem szakmai információkat akár el is rejtheti, a keresőprogramok által megtalálható más internetes találatok szolgálhatnak információval:

  • sajtóhírek,
  • fórum- és blogbejegyzések,
  • szakmai- és más nyilvános szerepvállalások.

Általában annak a jelentkezőnek van előnye a kiválasztásnál, aki tudatosan felépíti a közösségi profiljait, és tálcán kínálja a szakmai információszerzés lehetőségét.

Szalai Éva a kulcsszavak fontosságát is kiemeli-. Ezeknek köszönhetően akár ajánlatokkal is megkereshetik a pályázókat. Sőt, még inkább növelhetik a munkáltatók rájuk való találásának a lehetőségét, ha egy profi fotót is közzétesznek, valamint akár szakmai blogot is írnak a tudásuk alátámasztására. Egy rossz helyre fellelt kép, egy szélsőséges hozzászólás viszont könnyen elválaszthatja az addig nyeregben lévő pályázót a sikerrel záruló felvételitől. Fontos tehát tudatosan felépíteni az online személyiséget.

A munkaadónak is okosnak kell lennie

Rátkai Balázs azonban óvatosságra inti a munkaadókat is. A nehezen megtalált, minden szempontból reményteljes jelölt számára visszataszító hatással bír, ha az interjú során megérzi a nagyfokú bizalmatlanságot, vagy a magánéletébe való túlzott, indokolatlan betekintési vágyat.

Helyes kommunikáció nélkül akár véglegesen is visszariaszthatja őt attól, hogy elfogadja a munkát. A munkáltatók így jobb, ha csak ésszerű mértékben elégítik ki az információéhségüket.

Tegyenek fel korrekt kérdéseket, vagy adjanak a jelöltnek a róla fellelt információ irányában észrevételi lehetőséget. Lehet, csak feledésbe merült egy-egy előnyös részlet, régebbi kapcsolódó pozíció, beszéljék ezt meg közösen! A nem megfelelően alátámasztott információ-dömping szigorúan kerülendő.

Minden vélemény számít!