Nyár van, mindannyian menekülünk a munkahelyekről, irány a Balaton, a tenger, a nagyi! Legtöbben a nyári hónapokra időzítjük a szabadságunk legnagyobb részét, ilyenkor szeretnénk kipihenni magunkat, egyébként sincs kedvünk az irodákban pácolódni a saját levünkben. De mi történik, ha időközben nélkülözhetetlenné válunk? A cég jogszerűen visszahívhat bennünket? És ha igen, milyen esetekben?
A szabadság idejét és hosszúságát nagyrészt a munkáltató határozza meg, illetve hagyja jóvá, viszont évi 7 munkanapra vonatkozóan mindenképpen köteles figyelembe venni a munkavállaló akaratát. Erre létezik törvényi szabályozás, tehát a jogaikat ismerő munkavállalók üdülése nem foroghat veszélyben. Ám azt is kell tudni, hogy ez a jog csakis akkor illeti meg a munkavállalót, ha már legalább három hónapja dolgozik az adott munkahelyen. A munkavállaló további kötelessége, hogy a szabadság megkezdése előtt legalább 15 nappal jelezze efféle szándékát.
A Munka Törvénykönyve előírja, hogy a munkavállalónak minden évben legalább egy alkalommal két hétig tartó egybefüggő időszakban ne kelljen dolgoznia. Viszont ettől eltérhetnek, ha a munkáltató és a munkavállaló közösen megegyeznek. Jelen törvényi szabályozás szerint ebben a két hétbe benne foglaltatnak a hétvégék és az esetleges ünnepnapok is, tehát nem jelenti azt, hogy 14 nap szabadságot kell egyben megkapnia. Ez a gyakorlatban átlagos foglalkoztatás esetén (hétfőtől péntekig tartó munkahét ünnepnap és szünnap nélkül) 10 napnyi felhasznált szabadságot jelent.
Visszahívható-e a munkavállaló a szabadságról és mikor?
Sajnos előfordulhatnak olyan váratlan helyzetek, amikor a cég szemszögéből nézve a munkavállaló nélkülözhetetlenné válik. Ilyenkor a cégnek mindenképpen szüksége van a munkavállalóra, a munkavállaló pedig nyilván a legkevésbé sem örül ennek.
A Munka Törvénykönyve szerint két esetben hívható vissza a munkavállaló a szabadságáról: amennyiben valamilyen kivételesen fontos gazdasági érdek érvényesül, vagy pedig a munkáltató működését közvetlenül és súlyosan érintő ok valósul meg.
A gyakorlatban mindez azt jelenti, hogy a munkáltatónak nagyon alapos oka kell legyen, hogy visszahívhassa az alkalmazottat. Igaz ugyan, hogy a feltétel relatívan kezelhető és nagyon nehéz megmondani, hogy mi számít „kivételesen fontos gazdasági érdeknek” vagy pedig „a munkáltató működését közvetlenül és súlyosan érintő oknak”.
Az adott körülmények határozzák meg, hogy a munkáltató élhet-e a visszahívás jogával. Egy súlyos természeti csapás vagy egy katasztrófahelyzet természetesen elegendő ok a visszahívásra, viszont a felszaporodó munka vagy a kollégák szakmai felkészületlensége nem.
Az esetleges visszahívás pénzbeli vonzattal is rendelkezik. A munkavállaló keletkezett kárát a munkáltató köteles megtéríteni, illetve a hazautazás és az esetleges későbbi visszautazás nem számíthat bele a szabadságba.
