A 4D a coachingban („Appreciative Inquiry” (AI)) szemlélet még a 80-as években indult hódító útjára. Módszerével lenyűgöző fejlődésnek indulhatnak még a szerényebb teljesítménnyel rendelkező szervezetek is.
A titka az, hogy nem a gyengeségekre fókuszálnak, hanem az erősségekre, és azokat kielemezve építik fel a hatékony munkatevékenységeket.
Ennek a felfogásnak az elsajátítását nem csak a hazai cégek vezetőinek ajánljuk, hanem magánembereknek is. A Coaching Határok Nélkül programsorozaton Dr. Stefan Cantore, a southamptoni egyetem professzora bemutatta ezt a módszert. Röviden összefoglaljuk workshopjának lényegét.
Az AI módszer
Az AI módszerét 1985-ben fedezte fel David Cooperrider szervezeti viselkedést tanulmányozó professzor, egy kórház folyamatainak vizsgálása során. Feltűnt neki, hogy a kérdéseire mindenki rosszkedvűen, negatívan válaszolt, és emiatt a hangulat is rendkívül lelombozó lett.
Amikor változtatott a kérdezési stílusán, és az emberek pozitív tapasztalatai felől kezdett el érdeklődni, rögtön változott a helyzet: az értékteremtésről, a betegek gyógyulásáról beszélők vidámabbak, mosolygósabbak lettek, és eredményesebbé is váltak a munkájukban.
Erre a tapasztalatra épül az AI módszere és irányzata, melynek rengeteg követője van a szervezetfejlesztés, a csapatépítés, a változás és válságmenedzsment területén, valamint vitás helyzetek esetén. Az AI igen hasznos a menedzsment és vezetőség, és a vállalati együttműködés fejlesztésekor, valamint az ösztönzés erősítésében.
A módszer alapja a folyamatok, helyzetek, és lehetőségek pozitív módon való kezelése.
Alkalmazása során kulcsfontosságú, hogy igyekezzünk mind másokból, mind magunkból a lehető legjobbat kihozni, a legjobb képességeket feltárni, és azokat tudatosítani. Elve szerint az a valóság, amire összpontosítunk, amit szavakba öntünk, és ott van a megoldás is, amit szemlélünk.
Ha a bajról beszélünk, és a rosszra figyelünk, akkor újra és újra előidézzük a problémákat. A szavak valóság átalakító erővel bírnak. Csak a pozitív szavak segíthetik elő az erősségeket, csak pozitív szavakkal tudjuk őket előhívni. Az ebben a szellemben tevékenykedő csapatoknak, közösségeknek, s így a társadalomnak is jobb esélyei teremtődnek a fejlődéshez.
Mindig azt kövesd, ami bevált! A vezetők jól tudják, hogy az elkötelezett munkatársak 90-95 százalékban végzik csak jól a feladataikat. Nos, hasznosabb, ha ezekre a százalékokra figyelsz, nem pedig a maradékra! Az a lényeg, hogy mitől működnek jól a dolgok, hiszen csak ezekre építve lehet további fejlődést eszközölni. Ha így gondolkozol, az cselekvésre ösztönöz, és energiával tölt fel.
Dr. Stefan Cantore elmesélte, hogy találkozott olyan céggel, ahol csupán három napra volt szükség ahhoz, hogy az erősségekre való támaszkodással egy új vízió születhessen, másutt viszont évek is elteltek az eredmények jobbra fordulásáig. Egy iskola pedig egy óra leforgása alatt felfedezte az intézmény továbbfejlődésének legjobb módját, mindezt a szülőkkel összefogva. Ezt az eredményt dolgozták ki részletesen a későbbiekben.
A modell bemutatása
Az AI folyamatának alapja a 4D-nek modell, de ezt Dr. Cantore 5D-re bővítette. A folyamatmodell fókuszában a megoldani kívánt téma áll (Determining topic) – ez a legelső, központi D.
- Az AI folyamat első lépése a Discovery (Feltárás), ekkor mutatják be a kidolgozandó téma legoptimálisabb működését.
- Ezt követi az ideális helyzet felerősítése, vagyis a Dream (Álom). Annak vizualizálása, amikor megálmodjuk, hogy milyen lenne az, ha minden örökké ilyen fantasztikus lenne.
- A harmadik a Design (Megtervezés). Ebben a szakaszban összegyűjtik, hogy mi szükséges a dolgok megálmodott módon való alakításához. Lehet, hogy a hozzáálláson kell változtatni, tanulni valami újat, vagy egy eszközt beszerezni.
- Az utolsó lépés a Destiny (Rendeltetés), ebben gyűjtik össze a cél eléréséhez szükséges teendőket. Ez az akcióterv megszületésének, és a cél melletti elköteleződésnek az ideje.
A folyamat öt lépcsőjén való végighaladás során fontos figyelni a beszélgetések nyelvezetére. Egy jó beszélgetés kezdete maga a hallgatás. Dr. Stefan Cantore több éves tréneri és tanácsadói munkája alatt megfigyelte, hogy a legkiemelkedőbb eredmények akkor születtek, amikor az emberek szabadon beszélgettek a számukra lényeges témakörökről.
Miért is? Azért, mert az energiahordozó, változás előidéző kérdések ekkor bukkannak fel. Dr. Stefan Cantore felismerése a beszélgetésen alapuló vezetés és szervezetfejlesztés elméletének és gyakorlatának megszületését eredményezte (Stefan doktori munkája is erről szól).
Fontos, hogy a beszélgetésben résztvevők oldott, elfogadó légkörben, kellemes környezetben, szabadon tudják kifejteni gondolataikat, megosztani ötleteiket. Mindez hatalmas erőkkel segíti elő a kívánt cél megvalósulását.
Ha mindezt egy megfelelő kérdezéstechnikával ötvözzük, és minél több, különböző nézőponttal rendelkező alanyt szólítunk meg, sikeresebb megoldások fognak születni.
