Ingatlanstratégia cégeknek - vegyük vagy béreljük inkább?

Ingatlanstratégia cégeknek – vegyük vagy béreljük inkább?

Mivel leginkább online marketinggel, látogatottság növeléssel, és blogolással töltöm el a munkára szánt időmet, így igazából édes mindegy, hogy hol vagyok. Ahol van net, az nekem már alkalmas munkakörnyezet. Azonban tudom, hogy a cégek nagy része nincs így: fontos számukra a helyválasztás.

Miután egy cég kiválasztotta az új működési helyszínét (iroda, bolt, stb.), sor kerül arra a kérdésre, hogy megvegye, vagy inkább csak bérelje-e az ingatlant? A válasz pedig: attól függ.

  1. A bérlet mellett voksot tevők legnagyobb, legmeggyőzőbb érve az, hogy a nagy értékkel bíró ingatlanok vásárlása helyett jobban illene inkább a főtevékenységbe fektetni a tőkét.
  2. A tulajdoni jog mellett szavazók két okkal szoktak érvelni: egyfelől azzal, hogy nem találták meg a vállalkozás számára szükséges bérleti ingatlant a piacon, másfelől kiemelik, hogy a bérlet bizony nagy kockázatokat jelentene (például a bérlet lejártával elveszíthető a fontos telephely, vagy a bérbeadó hirtelen valamelyik versenytárs érdekkörébe jut).

A kockázatok felsorolásával persze gyakran túlzásba esnek, az is előfordul, hogy a konzervatív ingatlanszemlélet a fő érv: bizony jobb egy ingatlant a saját tulajdonunkban tudni. Természetesen a felsorakoztatott érvek bármelyike érvényes, és erős lehet bizonyos helyzetekben.

Ingatlanstratégia cégeknek - vegyük vagy béreljük inkább?

Így a tulajdon mellett szól,

  • ha különleges ingatlanra van szükség, amit nagyon nehéz bérelni,
  • ha igen fejletlen a helyi piac és az ingatlan nagyon jó befektetés,
  • ha speciális versenyszituációba kerültünk és a saját ingatlan elengedhetetlen,
  • egyedien alakulnak a különböző eszközpiacokon lévő kockázat-hozam viszonyok.

Bérlet, vagy tulajdon?

Általános recept nincs ezzel kapcsolatosan, viszont mindkét megoldás mellett álljon itt két átgondolandó érvcsoport:

Ingatlan vásárlásakor…

… ki vagy téve az ingatlanpiac ciklusainak, akár tisztában vagy ezzel, akár nem. Különös tekintettel kell eljárnod akkor, ha ezek a főtevékenységed ciklusaival esnek egybe.

Példa:

Egy teherfuvarozáshoz kapcsolódó eszközökkel kereskedő hazai vállalkozás a kétezres években nagy mértékben bővítette tevékenységi körét, és ez nagyobb ingatlant nézett ki magfának.

Deviza alapú bankhitel segítségével és a további növekedést alapul véve sikerült megvalósítania a vágyát, megvásárolt egy nagyobb ingatlant, és sajnos emiatt rendesen el is adósodott.

A 2008-as válság miatt a főtevékenysége iránti kereslet nagyot zuhant, ráadásul a néhány éves ingatlan is leértékelődött.

A vállalkozó kénytelen volt azzal szembesülni, hogy bár az adósság miatt a vállalkozás léte is kérdéses, ő mégsem tudja felszabadítani a lekötött tőkéjét, nem tud kisebb ingatlant vásárolni (bár a leszűkült tevékenysége megkívánták volna).

Sőt, ezen kívül a gyenge piac okozta alacsony bérleti díjakból sem tudott hasznot húzni. Ha bérlő lett volna, ezekhez a viszonyokhoz gyorsabban, könnyebben tudott volna idomulni, és kevesebb kockázatnak is lett volna kitéve.

Manapság viszont pangó állapotok uralkodnak az ingatlanpiacon, így aki most vásárol, olcsón hozzájuthat az ingatlanhoz, gyakran a válság előtti érték (vagy az építési költségek) töredékéért.

Mindehhez lehet jó alap az MNB Növekedési Hitelprogramja (NHP), amely remek forint-alapú forrás. Ez a logikai vonal már megteremti azt a biztonságérzetet, hogy egy NHP-hitelből megvásárolt székhely vagy telephely az üdvözítő választás – feltéve persze, hogy kellő magabiztossággal tudjuk előre, hogy vállalkozásunk 5–10 éves időtartam alatt mi vár majd ránk. (A Reconcept blog nyomán)

 

Minden vélemény számít!