Miután az új Polgári törvénykönyv 2014. márciusában hatályba lépett, veszélyesebb feladat lett a cégvezetés. A törvény kimondja ugyanis, hogyha a vezető tisztségviselő mulasztásával károkat okoz, akkor nemcsak a vállalkozása, hanem ő maga is felelőssé tehető – akár teljes vagyonával felelnie kell.
A lényeg az új Ptk.-ból
3:24. § [A vezető tisztségviselő felelőssége]
A vezető tisztségviselő az ügyvezetési tevékenysége során a jogi személynek (a társaságnak) okozott károkért a szerződésszegéssel okozott kárért való felelősség szabályai szerint felel a jogi személlyel szemben.
3:118. § [A vezető tisztségviselő harmadik személyekkel szembeni felelőssége]
Ha a gazdasági társaság jogutód nélkül megszűnik, a hitelezők kielégítetlen követelésük erejéig kártérítési igényt érvényesíthetnek a társaság vezető tisztségviselőivel szemben a szerződésen kívül okozott károkért való felelősség szabályai szerint, ha a vezető tisztségviselő a társaság fizetésképtelenségével fenyegető helyzet beállta után a hitelezői érdekeket nem vette figyelembe.
6:541. § [Felelősség a vezető tisztségviselő károkozásáért]
Ha a jogi személy vezető tisztségviselője e jogviszonyával összefüggésben harmadik személynek kárt okoz, a károsulttal szemben a vezető tisztségviselő a jogi személlyel egyetemlegesen felel.
Előzd meg a bajt!
A szakértők megelőzésre, átvállalásra és felelősségbiztosításra buzdítanak.
A PBA Praeventio és a Szecskay Ügyvédi Iroda három javaslata a vezetői kockázat csökkentésére:
- A cég vállalja át a felelősséget,
- Már a kezdetek kezdetén is koordinálják a felelősségi területeket,
- Kössenek a kockázathoz mért vezetői felelősségbiztosítást.
Korábban – tisztelet néhány kivételnek – csak magát a társaságot lehetett felelőssé tenni azért a kárért, amit a vezető tisztségviselője e jogkörében eljárva a károsultnak okozott. Az új Ptk. szerint, ha a cégvezető így cselekszik, akkor a társasággal egyetemlegesen felelőssé tehető a harmadik személlyel szemben.
Szecskay András, a Szecskay Ügyvédi Iroda vezetője szerint így már nem csupán a vállalkozás ellen indíthatnak pert a károsultak (akik a vállalkozással nem állnak szerződésben), hanem a cégvezető ellen is. A vezető így nincs védve a kárigény bejelentésekkel szemben, hanem immár a teljes vagyonával felel az okozott károkért.
Egy példa az Fn.hu-tól
Amennyiben a társaság szerződéskötési tárgyalásokat folytat harmadik személlyel, ám a vezető tisztségviselő nem tartja be az együttműködésre és tájékoztatásra vonatkozó kötelességét (mondjuk egy fontos kérdésről nem informálja a partnert), annak következménye van.
Mivel jogsértést követ el, és emiatt áll el a másik fél a szerződéskötéstől, szerződésen kívül is kárigényt nyújthat be a cégvezetővel szemben. Hasonlóképp be lehet perelni egy ügyvezetőt, ha kartell megállapodás megkötésével, vagy szellemi tulajdonjog elleni bűncselekmény miatt lesz károkozó.
Hogyan kezeld a kockázatot?
Mivel mind a vállalkozástól, mind a vezetőtől is lehet kártérítést követelni, semmi nem akadályozza azt, hogy a társaság vállalja fel a kártérítés teljes összegét. Ezt az átvállalást szerepeltetni kell az alapító okiratban vagy a társaság és a vezető tisztségviselő közötti szerződésben.
Viszont az is igaz, hogy egy ilyesfajta kötelezettségvállalásnak, valamint a teljesítésének bizonytalan adójogi következményei lehetnek.
Ha a vezető vállalja a felelősséget
A Magyar Biztosítók Szövetségének adatai alapján 2013 év végéig összesen 320 vezetői felelősségbiztosítás kötésére került sor. Ez a szám is mutatja, hogy nem nagyon volt népszerű ez a lehetőség.
Vass Gábor, a PBA szakértője elmondta, hogy a vezetői felelősségbiztosításoknál kimondhatatlanul fontos a kockázathoz illő kártérítési limit beállítása, amit a cégvezető és a biztosító közös megbeszélés alapján határoz meg.
Az új Ptk. Hatályba lépése óta kiderült, hogy a többség összekeverte a különböző fajtájú felelősségbiztosításokat.
Például általános, munkáltatói és szakmai felelősségbiztosításkor rendszerint igen alacsony térítési limitmeghatározást kérnek az ügyfelek (egyszeri 10 millió forint és éves 50 millió forint), ám cégvezetői felelősségvállaláskor ennek az összegnek a többszörösét.
Holott az általános felelősségbiztosítás által fedezett kockázatok nem egészen így arányulnak a cégvezetői kockázatokhoz.
Mekkora ráfordítást jelenthet a vezetői felelősségbiztosítás?
A PBA egyik biztosítói partnere két példát mutat be:
- Cég éves bevétele: 80 millió forint / 200 millió forint
- Kártérítési limit: 100 millió forint / 200 millió forint
- Éves biztosítási díj: 160 ezer forint / 300 ezer forint
Mire elég a biztosítás?
- A vezetői döntésből származó károk fedezésére
- Bírságokra
- Jogi és egyéb eljárási költségekre
- Jó hírnév megsértése elleni védekezés költségeire (például jogi képviselet és PR)
- Felszámoláskor a biztosíték összegére
Összpontosíts a megelőző intézkedésekre!
Szecskay András kiemeli, hogy a vezető tisztségviselő csakis a saját magatartásával okozott kárért felelős, így felmenthető, ha a kár nem neki róható fel. Hogyan bizonyítható ez:
- Rögzíteni kell a vezető tisztségviselő felelősségi köreit, például a szervezeti és működési szabályzaton belül.
- Ha több ügyvezetővel működik a kft., pontosan szabályozni kell a hatáskörmegosztást, és a tiltakozási jogot (kötelezettség).
- Hatékony megfelelési rendszert kell felállítani és működtetni. (FN)
Légy okos, előrelátó és kíméld meg magadat a későbbi nagyobb problémáktól! Sok sikert!
